A rendezés kreatív kihívás

Kálmán Imre nagyszerű operettjeiből csendülnek fel majd dalok Balatonfüreden a 194. Anna-bálon, Káel Csaba rendezésében. A Művészetek Palotája vezérigazgatója a Magyar Nemzetnek többek között arról beszélt, hogy lenyűgözi a közel kétszáz éves hagyomány és a város kulturális élete, s kitüntetés, hogy idén a zeneszerző lánya, Kálmán Yvonne is tiszteletét teszi a ceremónián.

Káel Csaba: A kulcs a kiemelkedő minőség, valamint az innovatív, új megközelítés Fotó: Koszticsák Szilárd Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

– Önnek, aki az opera minden korszakából rendezett, mennyiben jelent kihívást operetthez nyúlni?

– Kihívás, de kreatív, alkotói szempontból nincs lényegi különbség az opera- és az operettrendezés között, a kiindulási pont minden esetben az adott mű, miközben lenyűgöző a hatás, amit egy operett-előadás képes kiváltani a nézőkből. Nemrég Lehár Ferenc egyik legismertebb alkotását, A mosoly országát rendeztem Sanghajban. Kilencven éve született a mű, Kínában pedig most láthatta először a közönség, ami azért különös, mert A mosoly országa Kínáról, pontosabban a Kelet és a Nyugat találkozásáról szól. Elképesztő élmény volt a bemutató Sanghajban. A főkonzul is megjegyezte, hogy még sosem látott meghatottan könnyező kínaiakat színházban. Az előadás sikere bizonyította, hogy lehet ezzel a műfajjal is katartikus élményt nyújtani. Azt is nagyszerű volt látni, hogyan fogadja a közönség és a szakma Kálmán Imre varázslatos operettdallamait a moszkvai Bolsoj színpadán. Az estünk az ikonikus orosz operaház évadnyitó előadása volt 2018 őszén, úgy, hogy ott korábban nem játszottak operettet. Ezek nagy pillanatok.

– Mégis azt gondolom, más attitűddel kell közelíteni a könnyedebb műfajhoz. Netán a próbák hangulata is felszabadultabb?

– Természetesen megvannak a műfaj sajátosságai, különlegességei: rengeteg izgalmas dramaturgiai és zenei megoldást találhatunk egy-egy operettben. Nem meglepő, hogy a New York-i Metropolitantől Bécsig sok helyen kerül reflektorfénybe a műfaj, kiváló énekeseket, világsztárokat láthatunk operettprodukcióban a legjelentősebb operaházak színpadain, nagyzenekarok kíséretében. Én is hiszek abban, hogy a szórakoztató, üdítő élmény és a művészi érték, a magas minőség nem zárja ki egymást, sőt! A Müpa vezérigazgatójaként is gyakran hallom a kérdést, hogy mi a titok, hogyan fér meg ennyi különböző műfaj – a komolyzene mellett világzene, dzsessz, könnyűzene, az irodalom, a balett, a kortárs táncművészet vagy épp az újcirkusz – az intézmény programjában. Erre is rendszerint azt válaszolom, hogy a kiemelkedő minőség a kulcs. Minden műfajban a legjobb alkotókat és alkotásokat, valamint az innovatív, az új megközelítést keressük, ezt szeretnénk megmutatni a közönségnek, ez a fontos. Ha van titka a sikernek, ez az.

Káel Csaba: A kulcs a kiemelkedő minőség, valamint az innovatív, új megközelítés
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

– A bálozó füredi körhöz illesztve miként építette fel a repertoárt?

– A füredi Anna-bál legendás esemény, komoly hagyományokkal és magával ragadó hangulattal. Biztos vagyok benne, hogy aki egyszer átélte, az szeretne újra és újra visszatérni, ezért fontos, hogy időről időre megújuljon a bál, mindig nyújtson valami újat: ennek jegyé­ben készült ez az előadás is. Kálmán Imre nagyszerű operettjeiből csendülnek fel majd dalok, főként a Csárdáskirálynőből: a kivételes operaénekesek mellett nagyszerű táncművészekkel és a Mendelssohn Kamarazenekarral egészül ki a produkció. Meghatározó lesz maga a helyszín is: emblematikus tér a díszes bálterem, ám ott a park, amelynek szintén varázslatos hangulata van. Zoób Kati divattervezővel együtt gondolkodva született meg az ötlet, hogy milyen izgalmas lenne kinyitni a tereket és kilépni a bálterem falai közül. Kálmán Imre zenei zsenialitása szintén garancia a kivételes élményre: talán nem is vagyunk tudatában annak, mennyi mindent köszönhetünk neki. Méltán világhírű büszkeségünk ő: az operettjeiből rengeteg motívum közkincs, számtalan dallamot, melódiát ismerünk tőle. Ebben az évben ráadásul a zeneszerző lánya, Kálmán Yvonne is itt lesz az Anna-bálon, jelenlétének köszönhetően bizonyára még többen figyelnek majd az eseményre itthon és külföldön egyaránt.

– Milyen szakmai vagy személyes kötődése van Balatonfüredhez?

– Sokat jelent nekem, ahogy maga a bál is, hiszen az első, világszerte nézhető televíziós közvetítését én rendeztem. Lenyűgöző ez a közel kétszáz éves hagyomány, és visszajáró vendégként őszintén mondhatom, Európában is egyedülálló az esemény hangulata. Hatalmas potenciál rejlik benne, hiszen pontosan tudjuk – Budapest, a Müpa és a nagy összművészeti fesztiváljaink kapcsán is tapasztaljuk –, hogy egy város márkáját semmi sem építi jobban, mint az ott átélhető felejthetetlen élmények. A 17. FINA Master Világbajnokság nyitó előadásának rendezőjeként is öröm volt Balatonfüreden dolgozni: jó látni, hogy milyen gazdag kulturális élet van a városban.