Abrakostarisznyában csempészett biblia

A németországi Hanauban 1608-ban megjelent szentírás egyik példányát ajándékozta egy magánszemély a Ráday Gyűjtemény Bibliamúzeumának.

Budapest, 2019. július 24. Egy hanaui biblia a Ráday Gyűjtemény Bibliamúzeumában 2019. július 24-én. A vizsolyi biblia második, Szenci Molnár Albert által javított kiadásának egy példányát a Dániában élő Nagy Dolriis Zsófia adományozta a múzeumnak. MTI/Soós Lajos Fotó: MTI/Soós Lajos

A vizsolyi biblia Szenczi Molnár Albert által javított második kiadását, a németországi Hanauban 1608-ban megjelent szentírás egyik példányát ajándékozta egy magánszemély a Ráday Gyűjtemény Bibliamúzeumának. A felajánlásról szóló szerződést tegnap írta alá Berecz Ágnes gyűjteményigazgató és Nagy Dolriis Zsófia Dániában élő adományozó.

A hanaui biblia egyik érdekessége, hogy Szenczi Molnár Albert, aki a kiadást gondozta, ebben javította az 1590-ben Károli Gáspár által nyomtatott vizsolyi biblia fordítási és sajtóhibáit, valamint a Szentírás szövege mellett a saját, irodalmi igényű zsoltároskönyvét is tartalmazza a kottákkal együtt.

Károli is tudatában volt annak, hogy a vizsolyi biblia számos fordítási és nyomtatási hibával jelent meg, ezért már az előszóban kérte, hogy az olvasók juttassák el hozzá az észrevételeiket, hogy a következő kiadásban orvosolhassa a hibákat. „Lábánál forganék az böcsületes embernek, Károli Gáspárnak, az gönci prédikátornak, az ki fő igazgatója volt az kinyomtatásnak, és engem gyakorta a Visoli nyomtató helyben kiküldött az ő tőle írott levelecskékkel” – emlékezett Szenczi Molnár Albert a gönci diákéveire, amikor Károli keze alá dolgozhatott az első magyar nyelvű biblia elkészítésekor. Károli nem érte meg a második kiadást, ezért Szenczi Molnár Albert karolta fel a magyar nyelvű biblia ügyét, és mint írta, arra törekedett, hogy a „szólásnak dísztelen módjától s az idegen nemzetből való korrektor miatt esett hibáktól” is megtisztítsa a szöveget.

Fotó: MTI/Soós Lajos

Fontos változás volt a könyv mérete is, ugyanis a vaskos, nehezen forgatható vizsolyi kiadás helyett Szenczi Molnár egy praktikusabb formátumú könyvet tervezett, és a jobban kézre álló negyedrétméret mellett döntött: „Tetszett nekem és fő barátaimnak, hogy ily középformán bocsáttassék ki. Hogy az prédikáló székben felvihesse velék az Magyarországi Szent Egyházaknak prédikátori, kinek egyedül ez ideig egyéb keresztyéni nemzetek között az deák könyvekből kellett a Szentírást az nép előtt magyarázniok.” A mintegy 1500 darab hanaui bibliát 1608. május 2. és szeptember 19. között nyomtatták, a betűket pedig Frankfurtban öntette. A kiadás olyan népszerű lett, hogy már 1612-ben újra kellett nyomtatni.

Nagy Dolriis Zsófia elmondta, hogy a most adományozott hanaui biblia a létezése óta a családja tulajdonában van, de többször rejtegetni kellett. Nagyapja Búcson volt kántortanító, aki 1919 környékén egy Dunakanyar-közeli református lelkészre bízta a bibliát, aki azt a templom tornyában rejtette el. Később, 1945 után, amikor kitelepítették a nagyszüleit a Felvidékről, a biblia ott maradt a földben elásva, és valamikor a hetvenes években hozták át Magyarországra. Eredetileg három Biblia érkezett egyszerre, abrakostarisznyában csempészték őket. A másik kettő sorsáról nincs tudomásuk.