– Munkatársaim egyik része a történeti Magyarország és a magyarság történetének ókori és középkori írott forrásainak feldolgozásával foglalkozik. Első lépésben számot kell vetnünk a forráskiadás helyzetével, mivel az osztrák államutód és az utódállamok a háborút követő évtizedekben ebben a tekintetben rendkívüli előnyre tettek szert: nagy állami támogatással tették közzé reprezentatív kötetekben az újonnan szerzett területük középkori előzményeire vonatkozó írott forrásokat.
Így jött létre a Burgenlandi Okmánytár, a Szlovák Okmánytár, de az utóbbi években a romániai tevékenység is megélénkült. A világ ezekből a kiadványokból tájékozódva okkal gondolhatná – sajnos gondolja is –, hogy már a középkorban is létezett Burgenland és Szlovákia – hangsúlyozta a kutatóközpont vezetője.
Elsődleges feladatukként egy forrásrepertórium összeállításával szeretnék dokumentálni azt, hogy a középkori Magyar Királyság forrásanyaga egységes egész, és nem szerencsés azt részeire szaggatni.
A számvetést követően a nyomtatásban eddig kiadatlan vagy csak korszerűtlen kiadásokban rendelkezésre álló, és ezért kevesek számára hozzáférhető dokumentumok közzétételét tűzték ki célul.
– Rendkívül fontos a Vatikánban őrzött magyar vonatkozású források módszeres felkutatása is, ezektől remélhetjük ugyanis a középkor végi mindennapi élet alaposabb ismeretét. A vatikáni feltáró munka az egyetlen olyan kutatási terület, ahol a XIX. század vége nagy nemzedéke munkásságának hála egyelőre még némi előnnyel rendelkezik a magyar kutatás, de a szlovák történészek új generációja nagy erőfeszítéseket tesz ezen előny ledolgozása érdekében – magyarázta Szovák Kornél.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!