Fontos volna eloszlatni a tévhiteket

A művelt magyarok kezébe olyan korszerű ismereteket kell adni, amelyek birtokában tágul a műveltségük és az irodalom, a színház vagy a filmek élvezeti értéke is magasabb lesz számukra, de döntéseiket is körültekintőbben hozhatják meg — mondta Szovák Kornél klasszika-filológus, egyetemi docens. A Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának vezetőjével, a magyar vatikáni kutatások nemzeti fontosságáról is beszélgettünk.

Rendkívüli jelentőségű a Vatikánban őrzött magyar vonatkozású források módszeres felkutatása Fotó: Reuters

A vatikáni levéltári kutatások által jobban megismerhetjük a középkor végi magyar és európai mindennapi életet, a magyar forráskiadásokkal pedig azt a világban máig létező tévhitet is el lehet oszlatni, miszerint már a középkorban is létezett Szlovákia – ugyanis a szlovák kutatók saját kiadásaikkal ezt a tényt sugallják a világ közvéleményének. Mindehhez azonban sok tudományos kutatásra van szükség.

– A II. világháború után régiónk összes országában létrejöttek ókortudományi intézetek, amelyek keretében a tudósok részint az ókor tanulmányozásának szentelhették magukat, részint a klasszika-filológia módszereivel saját népük múltját vallatták.

Rendkívüli jelentőségű a Vatikánban őrzött magyar vonatkozású források módszeres felkutatása
Fotó: Reuters

Hazánkban ezt az intézményesülést akkoriban személyes ellentétek és a pártállam szempontrendszere egyaránt gátolták: olyan, nagy politikai befolyással rendelkező személyt ültettek az egyetemi katedrára, aki nem kívánta kiengedni a kezéből a tudományterülete feletti felügyeletet. Ennek a hiánynak a kiküszöbölésére jött létre több évtizedes lemaradást pótolva a Klasszika-filológiai Kutatóközpont a Magyarságkutató Intézet keretein belül – mondta Szovák Kornél, a központ vezetője.

A klasszika-filológus szerint munkájuk társadalmi szempontból is fontos, hiszen az antikvitás alapos ismerete egyszersmind a hazai műveltség fontos mércéje is.

– A művelt magyarok kezébe olyan korszerű ismereteket kell adni, például az antik művek modern fordításai formájában, amelyek birtokában nem csak műveltségük tágul, és az irodalom, színház vagy a filmek élvezeti értéke is nagyobb lesz számukra, de döntéseiket is körültekintőbben és differenciáltabb szempontrendszer alapján hozhatják meg – fejtette ki a kutató.

Magyarország tekintélyes mennyiségű írott örökséggel rendelkezik, ami több szálon és több formában kötődik az antikvitáshoz. Szovák Kornél szerint a forrásnyelvi ismeret gyorsan és jelentős mértékben visszaszorult a hazai oktatásban, a tudásterület fokozott hanyatlása, annak távlati pusztulása pedig a magyar kultúra súlyos vesztesége lenne.

Éppen ezért az új kutatóközpontban a szükséges módszertani és nyelvi ismeretek fenntartása és továbbadása, a görög és latin nyelven írott szövegek feltárása, karbantartása és publikálása mellett – műhelymunka formájában – utánpótlásképzéssel is foglalkoznak, ennek pedig fontos feltétele a fiatalok figyelmének felkeltése és pályakilátások nyitása számukra az intézmény keretei között.

– Munkatársaim egyik része a történeti Magyarország és a magyarság történetének ókori és középkori írott forrásainak feldolgozásával foglalkozik. Első lépésben számot kell vetnünk a forráskiadás helyzetével, mivel az osztrák államutód és az utódállamok a háborút követő évtizedekben ebben a tekintetben rendkívüli előnyre tettek szert: nagy állami támogatással tették közzé reprezentatív kötetekben az újonnan szerzett területük középkori előzményeire vonatkozó írott forrásokat.

Így jött létre a Burgenlandi Okmánytár, a Szlovák Okmánytár, de az utóbbi években a romániai tevékenység is megélénkült. A világ ezekből a kiadványokból tájékozódva okkal gondolhatná – sajnos gondolja is –, hogy már a középkorban is létezett Burgenland és Szlovákia – hangsúlyozta a kutatóközpont vezetője.

Elsődleges feladatukként egy forrásrepertórium összeállításával szeretnék dokumentálni azt, hogy a középkori Magyar Királyság forrásanyaga egységes egész, és nem szerencsés azt részeire szaggatni.

A számvetést köve­tően a nyomtatásban eddig kiadatlan vagy csak korszerűtlen kiadásokban rendelkezésre álló, és ezért kevesek számára hozzáférhető dokumentumok közzétételét tűzték ki célul.

– Rendkívül fontos a Vatikánban őrzött magyar vonatkozású források módszeres felkutatása is, ezektől remélhetjük ugyanis a középkor végi mindennapi élet alaposabb ismeretét. A vatikáni feltáró munka az egyetlen olyan kutatási terület, ahol a XIX. század vége nagy nemzedéke munkásságának hála egyelőre még némi előnnyel rendelkezik a magyar kutatás, de a szlovák történészek új generációja nagy erőfeszítéseket tesz ezen előny ledolgozása érdekében – magyarázta Szovák Kornél.