Amikor évfordulós megemlékezést ír az ember, megvan benne az igény és a vágy, hogy az alanyról sikerüljön valami újat mondania. A módszertan általában az, hogy ismertetjük a legfontosabb, eddig elhangzott mondanivalókat az illetőről, aztán egy kis életrajzi kitérővel (azért csak kicsivel, mert azt mindenki meg tudja nézni magának a Wikipédián) rátérünk arra, ami miatt a cikk íródik: megcáfol vagy megerősít egyes elemeket az eddigi vélekedésekből, vagy ritkább és szerencsés esetben mond valami újdonságot – vagy legalábbis mond valamit, lehetőleg új módon, szavakkal és stílusban. Ez elég erős kényszer, nehéz megfelelni az önmagunk számára kijelölt célnak.
Az élő cigányzene utánozhatatlan varázsa
Kathy Horváth Lajos és ifj. Sárközy Lajos hegedűművészekkel a kávéházi cigányzene kapcsán beszélgettünk.