Bán Teodóra, a Szabad Tér Színház igazgatója és a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetője lapunknak elmondta, évek óta kiemelt céljuk, hogy különleges eseményekkel gazdagítsák az augusztus 20-i nemzeti ünnep programkínálatát.
– Régóta terveztük, hogy bemutatunk egy teljesen új alkotást, ezért Tolcsvay Lászlót kifejezetten azzal kerestük meg, hogy szeretnénk kérni tőle egy új művet erre az alkalomra. Így született meg az Új magyar rapszódia, ami nagyszimfonikus mű, tartalmilag és szellemiségében is méltó párja a Magyar misének, és Tolcsvay László életművének is kiemelkedő darabja. Ráadásul ilyen típusú nagyszimfonikus művek az utóbbi években egyáltalán nem készültek, ezért a magyar zeneirodalomnak is rendkívül hasznos, hogy az Új magyar rapszódia megszülethetett – fejtette ki Bán Teodóra, hozzátéve, hogy az előadást Kocsár Balázs vezényli majd, és a Magyar Állami Operaház zenekara működik közre benne. – Remélem, hogy az előadásnak lesz folytatása akár más helyszíneken, koncerttermekben is – hangsúlyozta.
Tolcsvay László lapunknak elmondta, hogy amikor Bán Teodóra megkereste, hogy nem írna-e egy új darabot a Magyar mise ünnepi koncertje mellé, akkor nem sokkal később rátalált egy motívumra a zongorán.
– Ezután arra gondoltam, hogy a lelkemben zajló időnként harmonikus, máskor pedig egyáltalán nem harmonikus, sőt kifejezetten rapszodikus folyamatokat fogom kifejezni valahogy. Ahogy ezen gondolkodtam, rögtön éreztem, hogy a rapszódia lesz a legmegfelelőbb műfaj. És abban a pillanatban megjelent előttem egy képsor, amit egy időnként harmonikus, időnként erőteljes hangzás követett, helyenként még engem is meglepő zenei fordulatokkal. Így született meg a mű, amit nevezhetünk akár egy sajátos időutazásnak is, de én nem akarom meghatározni, hogy mit halljon vagy érezzen a hallgató az előadás közben. Ám azt fontosnak tartom, hogy a műnek van egy időbeliséget kifejező, horizontális síkja, emellett megjelennek a lélekben történő emelkedések és visszazuhanások is, ami pedig egy függőleges síknak tekinthető. Ha pedig együtt tekintünk erre a két síkra, akkor máris meglátjuk a keresztet, és eljutunk a Magyar miséhez – árulta el Tolcsvay László, aki azt is elmondta, hogy komponálás közben általában mindig képekből indul ki.