13°C Jeromos 2022. szeptember 30. 
Az elmúlt évek egyik legsikeresebb és legkedveltebb kiállítását hozta tető alá a pécsi Zsolnay Örökségkezelő Nkft. (ZSÖK). A Zsolnay negyedben található M21 Galériában megrendezett tárlaton a festő 58 művét mutatják be, köztük olyanokat is, amelyeket korábban még nem állítottak ki.
Pécsen látható az egyik legismertebb Munkácsy-mű, az Ásító inas (képünkön) is, de tanulmányokat, rajzokat is megnézhetünk a 600 négyzetméteres kiállítótérben. Azonban kedden elromlott a központi klímaberendezés, holott az ezzel megbízott külsős cég a karbantartási tervnek megfelelően áprilisban elvégezte a szezonális nagy karbantartást, és havi ellenőrzéseket is tartott.
Emiatt néhány napig 28-31 fok is volt a létesítményen belül, és tartani lehetett attól, hogy magas lehet a páratartalom. A Zsolnay negyed közlése szerint a szakemberek azonnal elkezdték a helyiség szellőztetését és a páratartalom ellenőrzését, ami a határértéken belül van, tehát nem károsítja a festményeket.
– A képek biztonságban vannak, köszönhetően cégünk hosszú évekre visszanyúló szakmai tapasztalatának, hiszen az elmúlt tíz évben számos kiváló művész állított ki az M21 Galériában. A jelenlegi helyzetet is kézben tartjuk, nincs ok aggodalomra és aggodalomkeltésre – közölte Vincze Balázs, a ZSÖK ügyvezetője, aki szerint a probléma észlelésétől kezdve dolgoznak a legjobb és a leggyorsabb megoldáson, de addig is négy mobil klímával hűtik a teret, a látogatóknak pedig limonádét kínálnak. A ZSÖK álláspontja szerint az épület szigetelése kiváló, ezért a hőmérséklet-változás lassú volt, a mobil klímával már megkezdték a lassú visszahűtést is, amit egy külsős restaurátor felügyel, aki a műtárgyak épségét is figyeli.
Korábban Szentkirályi Miklós festményrestaurátor dolgozott Munkácsy hatalmas Krisztus-trilógiáján, aki kérdésünkre azt mondta, rövid ideig kicsit magasabb páratartalom és hőmérséklet nem okozhat problémát, ám nagyon komolyan kell venni a kérdést. Mint mondta, a legnagyobb gond az, ha óránként ingadozik a páratartalom, nagyon megemelkedik a hőmérséklet és ez a folyamat hosszabb ideig eltart. Ez nemcsak a festményeket viselheti meg, hanem a díszkereteket is, hiszen ilyenkor többször is nedvességgel szívja meg magát a tárgy, majd ezt a nedvességet többször is leadja, s közben egyre kisebb lesz.
A szakember szerint a Munkácsy-képeknek 18–22 Celsius-fok az optimális, és 30-40 százalékos páratartalmat kell biztosítani. Mint mondta, volt már olyan esete, hogy egy klímaberendezés rossz beállítása miatt kialakult 90 százalékos páratartalom következményeként egy németalföldi alkotó fára festett műveit kellett megvasalni, és így fixálni a megmozdult festéket.
Szentkirályi Miklós a 2010-ben Pécsett is látható Krisztus-trilógia kapcsán elmondta, hogy például azért is volt óriási feladat egy 1907-es tűzvészt is túlélt Golgota restaurálása, mert többször is átfestették a korabeli, ma már korszerűtlennek számító restaurálások során, sőt 100-110 fokos hőnek is kitették a bitumenes festékkel készült művet, amely ezt nagyon megsínylette.
– Amikor egy magyar gyűjtőnek sikerült megvásárolnia a képet, akkor Amerikából két hatméteres dobozban a tengeren utazott, majd a Dunán érkezett meg. Ám a kikötőben nem tárolták megfelelően, és amikor kibontottuk, azzal szembesültünk, hogy vastag penész fedi a műalkotást – idézte fel a restaurátor. Ezután még hosszú ideig szárították, vasalták a képet, és rengeteget dolgoztak azon, hogy az eredeti festményt varázsolják elő a különböző rétegek alól. De Szentkirályi később több munkatársával együtt a trilógia másik két darabján – a Krisztus Pilátus előtt és az Ecce homo című műveken – is hasonló nehézségű feladatokkal találkozott.
A 175 éve született Munkácsy Mihály a legnagyobb társadalmi elismerést aratta a magyar festők közül Magyarországon és külföldön, többek között a francia becsületrend parancsnoka volt, műtermében arisztokraták, uralkodóházak tagjai, korának legnevesebb művészei fordultak meg. A legismertebb magyar festő itthon és az öt legismertebb magyar festő egyike a világban.
Munkácsy élete során sok időt töltött Pécsen, nagybátyja, Reök Lajos ugyanis pécsi ügyvéd volt, a művész sokszor járt nála látogatóban, és meg is örökítette. Az egykori beszámolók szerint lenyűgözte a Pécsi Dalárda művészete, sőt még nyulat is vadászott a város melletti Üszögpusztán – de egy korabeli anekdota szerint nagyon kevés sikerrel.
