A szakember szerint a Munkácsy-képeknek 18–22 Celsius-fok az optimális, és 30-40 százalékos páratartalmat kell biztosítani. Mint mondta, volt már olyan esete, hogy egy klímaberendezés rossz beállítása miatt kialakult 90 százalékos páratartalom következményeként egy németalföldi alkotó fára festett műveit kellett megvasalni, és így fixálni a megmozdult festéket.
Szentkirályi Miklós a 2010-ben Pécsett is látható Krisztus-trilógia kapcsán elmondta, hogy például azért is volt óriási feladat egy 1907-es tűzvészt is túlélt Golgota restaurálása, mert többször is átfestették a korabeli, ma már korszerűtlennek számító restaurálások során, sőt 100-110 fokos hőnek is kitették a bitumenes festékkel készült művet, amely ezt nagyon megsínylette.
– Amikor egy magyar gyűjtőnek sikerült megvásárolnia a képet, akkor Amerikából két hatméteres dobozban a tengeren utazott, majd a Dunán érkezett meg. Ám a kikötőben nem tárolták megfelelően, és amikor kibontottuk, azzal szembesültünk, hogy vastag penész fedi a műalkotást – idézte fel a restaurátor. Ezután még hosszú ideig szárították, vasalták a képet, és rengeteget dolgoztak azon, hogy az eredeti festményt varázsolják elő a különböző rétegek alól. De Szentkirályi később több munkatársával együtt a trilógia másik két darabján – a Krisztus Pilátus előtt és az Ecce homo című műveken – is hasonló nehézségű feladatokkal találkozott.
A 175 éve született Munkácsy Mihály a legnagyobb társadalmi elismerést aratta a magyar festők közül Magyarországon és külföldön, többek között a francia becsületrend parancsnoka volt, műtermében arisztokraták, uralkodóházak tagjai, korának legnevesebb művészei fordultak meg. A legismertebb magyar festő itthon és az öt legismertebb magyar festő egyike a világban.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!