Az árulás lelki folyamatáról

— Nem árulnánk el egymást, vagyis hát sokkal jobban lehetne kezelni az ilyen helyzeteket, ha mindenki kimondaná, amit gondol. De nem mondjuk ki. Ha konfliktus van, és mindenki hallgat, akkor az árulás elkerülhetetlen — mondta Pozsgai Zsolt rendező, író a Mátyás és Janus című történelmi drámájáról. A darabot vasárnap este mutatják be a Pozsonyi úti református templom altemplomának felújított színpadán.

A királyt Széplaky Géza, a költőt Károlyi Krisztián alakítja Forrás: Udvari Kamaraszínház

A magyar történelem egyik legérthetetlenebb árulása következett be 1472-ben, amikor Vitéz János érsek és Janus Pannonius püspök, költő, Mátyás barátai és legrégebbi szövetségesei összeesküvést szerveztek a király ellen. Az okokat röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy elégedetlenek voltak az uralkodóval, amiért nem a török elleni támadásra fordította a maga és az ország energiáit. Persze a helyzet nem fekete-fehér: Mátyás jól tudta, hogy az ország erőforrásai nem elegendők ahhoz, hogy egyedül szálljanak szembe az Oszmán Birodalommal, ezért nyugaton hadakozott inkább, hogy megszerezze a német-római császári címet, és így egyesült erővel rontson neki az ellenségnek.

A királyt Széplaky Géza, a költőt Károlyi Krisztián alakítja
Fotó: Udvari Kamaraszínház

Az árulás mélyebb okai máig tisztázatlanok, és a fehér foltokat, amelyekkel szemben a történészek eszköztelenek, a szépírók próbálják felderíteni. – Sok író aktualizálja a történelmi korokat, helyzeteket, áthallásos parabolát csinál egy történelmi szituációból, de én nem. A konfliktust belehelyezem a kor lelki, társadalmi viszonyrendszerébe. Mátyás és Janus dilemmája nemcsak a politikai okokról, hanem az árulás lelki folyamatáról is szól. Arról, hogyan válik valaki árulóvá, és valóban áruló-e a maga szempontjai, igazsága szerint, vagy éppen ellenkezőleg? Mi van akkor, ha mindkét embernek igaza van? Vitájuk során kiderül az árulás, a felkelés oka, de ez minden eddiginél nagyobb meglepetés lesz Mátyásnak és a nézőknek is – mondta Pozsgai Zsolt.

A királyt Széplaky Géza, a költőt Károlyi Krisztián alakítja
Fotó: Udvari Kamaraszínház

A rendező 2007-ben írta a színdarabot – nem rejtve véka alá, hogy egy akkori politikai árulás ihlette meg –, és alaposan utánajárt Mátyás és Janus dilemmájának. Talált is olyan összefüggéseket, amelyek megmagyarázhatnák az árulást, és a dráma katarzisában a néző is megismeri ezeket. Ellenben a Mátyás és Janusban Pozsgai Zsolt azt is vizsgálja, hogy egy művész meddig mehet el a politikában. – Egy költő rokonszenvezhet egy párttal vagy eszmével, nem arról van szó, hogy neki nincs ehhez joga, de az már egy problematikusabb helyzet, ha tevékenyen részt vesz benne, ahogyan mondjuk Janus Panno­nius, az Európa-szerte elismert, a korabeli Magyarországon pedig alig ismert költő Vitéz János összeesküvésében. A történelem során az ilyen románcoknak soha nem lett jó végük – véli a rendező.

A színdarabot a Pozsonyi úti református templom altemplomának felújított színpadán vasárnap 19 órakor mutatják be a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház színészeinek előadásában. (Ma, a Színházak éjszakáján nyilvános főpróbát tartanak, amelyre szintén várják a nézőket.) Mátyás szerepében Széplaky Gézát, Janus Pannoniuséban Károlyi Krisztiánt láthatjuk, Stelly Zsófia színésznő pedig Borbála, Hedvig és Katalin szerepét játssza.