Bajok a cekkerben

Jobbnál jobb szövegek követik egymást ebben a kötetben, és az ujjongó olvasói örömön még az sem tud rontani, hogy egyik-másik írás kevésbé sikerült.

Nagy hiánycikk a jó, arányos, egyik irányba se elvitt – azaz elrontott – novella irodalmunkban (ezt szerkesztőként is tapasztalom), az a fajta, amelyiket Döme Barbara műveli, akitől immár olvasóként várhatunk egy humorosabb (fanyarul humoros) kötetet is, elvégre azt most megmutatta, hogy a tragé­diát mesterien kezeli. Az elmebetegség ugyan hálás téma, de hamar kimerül – aki viszont tud ilyen bekezdéseket írni, az bármit képes lesz megalkotni a jövőben is: „A férjemnek, Tóninak ma van a harmincötödik születésnapja. Ezért várunk vendégeket. Egész héten hajtottam, nem vettem neki semmit. A torta bolti, de tettem rá házi készítésű díszítést. Kicsit lenyomkodtam az egyik oldalát, így megdőlt. A tökéletlensége talán elhiteti mindenkivel, hogy én sütöttem.”

Döme Barbara: Nők a cekkerben. Történetek Skizofréniából. Arany János Alapítvány, Budapest, 2019.