Szerencsére senki nem tudja, mi minden kell ahhoz, hogy egy kultikus film megszülessen. Egy filmrendező egész életében elégedett lehet, ha egy ilyet elkészít. Olyan alkotó, aki két kultikus mozit is magáénak tudhat, ritka, mint a fehér holló. Francis Ford Coppolának kijutott a sikerből: A Keresztapa című trilógiája és az Apokalipszis most című alkotása egyaránt kultfilm lett. Ez utóbbit azonban nem tudja elengedni. Rendszeresen kivág belőle jeleneteket, máskor hozzáad, megnyújtja a filmet, majd újra megrövidíti.
A mozikba 1979-ben egy 145 perces verzió került, majd 2001-ben egy 49 perccel jelentősen megnövelt, 194 perces rendezői változat, most pedig az úgynevezett Apokalipszis most – A végső vágás című film, amely az elsőnél hosszabb, a másodiknál rövidebb, összesen 183 perc. Érdekes, hogy a rendezői változatba bekerült legfontosabb jelenetek a filmet egyre szürreálisabbá teszik, ezek nem kerültek ki az új változatból se. Ilyen Kilgore ezredes (Robert Duvall) szatirikus szörfmániája, sokkal többet szerepeltek a playmate-ek, és megjelent egy új, több mint húszperces jelenet is, amely egy francia ültetvényt mutat be, a történelem zsákutcájába jutott szellemeket.

A moziba kerülő legújabb verzió különlegessége azonban nem az, hogy némileg rövidebb a rendezői változatnál, hanem az, hogy a film elkészültének 40. évfordulójára az eredeti 1979-es, 70 mm-es filmtekercsek alapján 4K UHD minőségben restaurálták, a magas dinamikatartományt biztosító HDR képtechnológiával átalakították, így nagyon életszerű lett a látvány. A nemrég fellelt eredeti hangszalagok segítségével a hangot is rekonstruálták és megújították. Röviden: digitálisan felújították a filmet.
A történet továbbra is arról szól egy mondatban elmesélve, hogy Williard kapitány (Martin Sheen) egy megbízást kap a saigoni CIA-tól, hogy likvidálja az amerikai Kurtz ezredest (Marlon Brando), aki a kambodzsai dzsungelben saját birodalmat alakított ki, amelyben ő az Isten, a kapitány pedig véghezviszi a küldetést. Ha a felszínen lévő történetet nézzük, akkor egy háborúellenes filmet látunk, amely szerint aki megjárta a háború poklát, az nem térhet haza teljesen ép elmével. Ettől azonban nem lett volna kultikus film az Apokalipszis most, készült más ilyen témájú alkotás is. Az elemzések nagy része mégis erről szól. Mi viszont vegyünk most egy teljesen új, eddig nem tárgyalt megközelítést! Itt ugyanis egy pszichedelikus utazást látunk a poklok mélyére, az emberiség kollektív tudatalattijának bugyraiba.