Az ókori Rómáról a függöny mögül

Lapunk hasábjain korábban már hírt adtunk a Zeusz és bandája című kötetről, melynek afféle párja, a Caesar és bandája is megjelent.

Nagy Koppány Zsolt
2019. 10. 11. 16:59
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lapunk hasábjain korábban már hírt adtunk a Zeusz és bandája című kötetről, melynek afféle párja, a Caesar és bandája is megjelent. Az alcím római történeteket ígér „újratöltve”, és a szokásos módon, humoros megközelítésben tálalja az ókor eme izgalmas szakaszának eseményeit. Mind az illusztrációk, a részletgazdag leírások, mind pedig maguk a szereplők élettörténetei lazák, vagányak, afféle diákszlengben íródtak és fordítódtak. („Szabin vagyok”, mondja Hersilia, a szabin nő, majd hozzáteszi: „Ha-ha, jó vicc! De sajnos nem úgy!”)

A történelmet okosan, cselesen és észrevétlenül tanítja meg ez a kötet is, mint a görögökről szóló, bár meg kell adni, hogy igen izgalmas korszakot választott, ami talán még enélkül a könyv nélkül is felkelti mindenki érdeklődését. Fura azonban, hogy míg a görög istenekről és félistenekről szóló könyvben alig voltak közemberek (maximum azok, akik elszenvedték az istenek packázásait), ebben a kötetben alig szerepelnek létező történelmi személyiségek. Bevallom, kissé nehezen tudom követni a válogatás logikáját: valós történelmi személyek helyett inkább – és főleg – mellékszereplők, afféle „ők is ott lehettek volna” alakok szerepelnek, akik ott is voltak, mint kiderül, csak éppen a függöny mögött. De onnan aztán mindent láttak, és a szemtanúk frissességével számolnak be róla.

A másik problémám a névsor: Caesaron és Nerón kívül nem említ másik diktátort vagy császárt, viszont szerepel benne Romulus, Mucius Scaevola, Kleopátra, majd pedig számos cseléd, szolgáló, sőt egy rabszolga is. Kétségtelen, hogy ha ezen az összevisszaságon túlteszi magát az ember, igen élvezetes olvasmányt kap, és a mellékszereplők segítségével minden, a lényeget elfedő réteg nélkül látja maga előtt az adott kort.

A nyelvezet közvetlen, a sztorik különlegesek (hiszen nem az ismert szereplőkkel történnek), az általuk elmeséltek viszont mégis ismerősek, mert legtöbbször valamilyen ismert történetre futnak ki; szépen körbefordul hát az ókori Rómát bemutatni igyekvő távcső, és bár láthatóan elfáradt kicsit az ötlet, azért gondolom, még egy egyiptomnyi muníció van a szerzőben, és remélhetőleg megcsinálja azt is – vagy bármelyik másik kort.

Frank Schwieger: Caesar és bandája. Római történetek újratöltve. Fordította: Rácz Kata. Kolibri Kiadó, Budapest, 2019.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.