Csontváry folytatható mítosza

Egy konceptuális tárlat — főleg ha egy korszakos művész munkásságára épít — mindig valamilyen átfogó észlelet, összegzés ígéretével csábít. A budai Vízivárosi Galéria évről évre megmozgatja a hazai képzőművészeti életet Miniképek-sorozatával. A Miniképek gazdája és kurátora Zöld Anikó festőművész, aki idén mintegy 150 művészt bírt rá, hogy egy 20×20 centiméteres képben meséljen az idén száz éve elhunyt Csontváry Kosztka Tivadar napútfestészetével való viszonyáról. Megnyitóbeszédében Feledy Balázs művészettörténész is kiemelte, milyen fontosnak tartja, hogy általában a Miniképek-sorozat, és különösen a mostani, a Csontváry napútja köré épülő koncepció mennyi alkotót képes megszólítani. A művészettörténész úgy látja: a tárlatra belépő nem Csontváry-parafrázisokra, sokkal inkább Csont­váry kapcsán elindult gondolatokra számíthat.

Autodidakta szellemóriásunk életpályája és a napútfestészet kérdése iránt senki sem lehet közömbös, aki valaha ecsetet vett a kezébe Fotó: Bach Máté

Kevés kiállítást láttam eddig, ahol a koncepció, a forma, az eszmeiség és a kurátori munka ilyen egységes volt. A veterán képzőművészektől, mint Aknay János, Kárpáti Tamás vagy Szurcsik József, a kevéssé ismert, de szakmailag rég beágyazódott mestereken át az ígéretes pályakezdőkig a szakma minden szintjét reprezentálja a tárlat. Láttatja ezenkívül a kortárs képzőművészetben – itt konkrétan a festészetben, de merjünk általánosítani! – jelen lévő irányzatok rengeteg skáláját.

Amolyan tablószerű kinyilatkoztatás a Miniképek Csontvárynak szentelt epizódja. Teheti, hisz a felütés, vagyis a napútfestészet kérdése, illetve a már életében az egekben lakó, autodidakta szellemóriásunk életpályája iránt senki sem lehet közömbös, aki valaha ecsetet vett kezébe.

Külön szekcióba rendeződnek a konkrét művekre vagy motívumokra utaló képek, több variációt látunk cédrusra, naivat, szimbolistát, megnyugtatóan orientalistát és zaklatottan monokrómot. Kedvencem Tóth Pitya Tisztelet Csontvárynak című éjfekete cédrusa a szürkésbarna ég előtt; a kép alsó szegmensében égővörös vonal: mintha a határ izzana, amelyen Csontváry átlépett. Varga-Amár László Eredeti magyar szürke marhája márkavédjegyszerűvé ragadja ki a mester Vihar a Hortobágyon című képéről ismerős jószágot. Gyémánt László Metamorphosisa Csontváry híres Önarcképének kompozíció­ját vonatkoztatja magára. Más csoportot alkotnak a nonfiguratív, minimalista vagy konstruktivista képek, ahol a színek és a formai absztrakciók utalásrendszerét kell fölfejteni. És különállnak a fakturális munkák is, amelyekben a keretet szétfeszítő, a vászonból kibuggyanó plasztikusság, rétegesség és maga az anyagkezelés is hordoz üzenetet. De nem kerek mondatokból álló üzenet ez, hanem hangulat, érzet, fuvallat, suttogás vagy épp a föld remegése.

Autodidakta szellemóriásunk életpályája és a napútfestészet kérdése iránt senki sem lehet közömbös, aki valaha ecsetet vett a kezébe
Fotó: Bach Máté

A kegyetlen szabályt, a 20×20 centis képben gondolkodást mindenki betartja, ezért az egyes szekciókban az egymás mellé rendezett képek közötti viszony is izgalmas feszültséget kelt, mint mikor különböző színnel és technikával készült, de mind a horizontvonal kérdésével foglalkozó munkák kerülnek egymás mellé. Találó Lobler Ferenc Átkelőjének kontrasztos gomolygása fölött Pusztafi Panna Pálma „…és Isten lelke a vizek felett lebegett” című sápadt pasztellje, melyhez ha közelebb lépünk, meglátjuk benne a teremtés ígéretét hordozó, aranyló, benső ragyogást.

A leghátsó falon találjuk a játékosabb, szürreálisabb, de figurálisan asszociáló képeket, Ardey Edina pél­dául Csontváry titokzatos múzsáját, Isadora Duncant ábrázolja, míg Harmati András Tisztelet a napútfestőnek című képe fényárban lebegő kalapokat (amelyeket gazdáik nyilván megemeltek).

Megkapó az egyik eldugott, oldalsó kis falon a szintén a horizontvonallal, és a táj, mezők, rétek, hegyvonulatok, kanyargó utak görbéivel játszó néhány kép. Megmutatják, mennyire nem számít a képméret, ha távlatokról van szó.

A kiállítás november 19-ig ingyenesen látható a Vízivárosi Galériában keddtől péntekig 13–18 óráig, szombaton 10–14 óráig.