Nem könnyű feladat öltözéket kiállítótérbe rendezni. A Kiscelli Múzeum ezúttal saját gyűjteményére alapozva mégis nagyszabású tárlatot épített, amelynek központi a gondolata a ruházaton megjelenő csillogás és a fény motívumai. A feltűnő, hivalkodó kiegészítők minden korban fontos szerepet töltöttek be, ám viselőjük motivációja társadalmi státustól függően változott. A tárgyakon keresztül arra is lehet következtetni, hogy melyik korban miért öltötte magára a fényes ruhát az ember, hogyan változtak az öltözködés normái, ezeken keresztül pedig a világ állandó mozgása és az egyes korok életmódjának különbözősége is láthatóvá válik. A felvetés azért is érdekes, mert manapság az öltözék csillámai alkalomtól függetlenül is jelen vannak a divatban: a hátizsáktól a sportcipőig minden ragyoghat.
Honnan eredeztethető a csillogás? Erre keresi a választ a Ragyogj! című tárlat, és az öltözékeken keresztül az az ősidőktől jelen lévő szimbólumok, motívumkincsek tanulmányozását vállalja. A régi templomtér központjában egy hatalmas, nap alakú dobogó a fény éltető erejére emlékeztet, és ez a jelkép két részre osztja a teret: a bejárat irányába az égitestek fényjellege, színei, jelentései dominálnak, azok divatban történő megjelenését reprezentálják, míg a terem távolabbi részében a világosság és a sötétség, az éj és a nappal szembenállása kerül a fókuszba.

Fotó: Mirkó István
A kurátor a Nap köré rendezte azokat a csillogó ruhákat, kiegészítőket, amelyek elsődleges célja a hatalmi reprezentáció, a gazdagság és dominancia kifejezése volt. A régi uralkodók ugyanis gyakorta azonosították magukat a Nappal, sőt egyenesen a Napisten leszármazottjaként határozták meg önmagukat. Itt tűnik fel például a Napkirály, XIV. Lajos képe, napszimbolikájú balettjelmezében. A hatalom szekciójának és egyben az egész tárlatnak a legimpozánsabb darabja az az ezüstszállal átszőtt palást, amely Erzsébet császárné, későbbi magyar királyné menyasszonyi ruhájának uszályából készült, abból, amit Ferenc József császárral 1854-ben tartott esküvőjén viselt. Itt találkozhatunk korabeli festményekkel, portrékkal, grafikákkal, köztük Ferenc József díszes mellképével és Huszár Aladár főpolgármester 1936-os arcképével is.