Igazi párbeszéd az ifjúsági és gyerekirodalomról

A közelmúltban alakult Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum és a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara gyerekirodalom témában közös sorozatot szervez.

A közelmúltban alakult Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum és a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara gyerekirodalom témában közös sorozatot szervez minden hónap harmadik péntekén 17 órai kezdettel a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A centrumot vezető Harmath Artemisz irodalomtörténész elmondta, három rendezvénysorozat köré épül az együttműködés. Az egyik a workshop, amelyet elsősorban pedagógusoknak szerveznek; itt a résztvevők három minielőadást hallgathatnak meg (egy elméletit, egy társművészetit és egy módszertanit), ezután a részt vevő pedagógusok eldönthetik, hogy melyik előadóval folytatják tovább a beszélgetést. Ezeket az alkalmakat mindig egy-egy hívószó köré építik, például disztópia, mai lovagregények vagy nemi szerepek a kortárs gyerekirodalomban, ezeket több szempontból is igyekeznek körbejárni. A másik sorozatuk Jön az író címmel iskolai csoportoknak, osztályoknak szól – itt egy moderátor és egy író párosa jön el, egyelőre ezeken az alkalmakon tesztelik, hogy működik egy-egy beszélgetés, ugyanis az a cél, hogy márciustól már iskolákba lehessen hívni a beszélgetőpárosokat. Ezeket az interaktív foglalkozásokat mindig friss kiadványok köré szervezik. A harmadik a kerekasztal, amelynek az a célja, hogy a bevont egyetemi előadók, doktoranduszok előadásait gyakorlati szempontok szerint is megvizsgálják. – Ez a sorozat egyaránt szól olyanoknak, akik intenzívebben érdeklődnek egy-egy téma iránt, és tanároknak is, akik szeretnének háttéranyagot kapni a tanításhoz; ez egy kölcsönös párbeszéd kíván lenni a szakmák között – összegezte Harmath Artemisz.

Ez utóbbi előadás-sorozatba tartozik az Ócskavas vagy kincs? című is, amelyen legutóbb Daniel Defoe Robinson Crusoe-jának különböző fordításairól beszélgettek a résztvevők. Szilágyi Márton, az ELTE professzora kiemelte, hogy legtöbbször nem fordításokról, legfeljebb magyarításokról lehet beszélni, de például a német és más nyelvű változatok is inkább átiratoknak tekinthetők, ezek pedig előszobái lehettek a robinsonád műfajának. Szilágyi Márton jó néhány olyan olvasatot, megközelítési lehetőséget is felvillantott, amelyen keresztül a XVIII. századi angol ember gondolkodása érhető tetten, például az ember istennel való bensőséges kapcsolatának megfestése, a pietizmus térnyerése vagy a természethez való viszony, valamint az is érdekes kérdéssé válhat, hogy a különböző robinsonádokban a szigetre való „száműzöttség” éppen áldásként vagy sorscsapásként ábrázolódik-e.

M. Nagy Miklós, a Helikon Kiadó igazgatója saját fordításélményeiről mesélt; elmondása szerint egyaránt törekedett a könnyen olvashatóságra és arra, hogy a korszak nyelvezetéből valamit megmutasson, ezért fordítás közben Pázmány Pétert és Mikes Kelement olvasott. M. Nagy Miklós Robinson és Péntek kapcsolatára hívta fel a figyelmet, ugyanis a mai olvasó számára ez egyértelműen elítélendő rabszolgaságot jelent.

Kiemelte, fontosnak tartja azonban, hogy a korabeli angol gondolkodást is megismerje a mai ifjúság, és azt mint viszonyítási pontot, háttértudást elraktározza emlékezetében. A helyszínen lévő magyartanárok olyan ötleteket is felvillantottak a Robinson-regény tanítási eljárásai között, mint például a túlélőfilmek nézése vagy játékos túlélőtáborok szervezése a gyerekek számára.

A sorozat tavaszi évadának témái között Szolyka Hajnalka Kazinczy mint apa, Gyimesi Emese Szendrey Júlia gyermekirodalmi munkái, Hermann Zoltán Petőfi János vitéze és Vojnics Réka A Pesti Napló Tűzhely rovata című előadások szerepelnek.