A hazafiság eszméje legyen megkérdőjelezhetetlen

– Szeretnék több olyan szerzőt meghívni, akik nem feltétlenül tartoznak az elismert, kanonizált irodalmi körökhöz, szalonokhoz, műhelyekhez, ám ettől függetlenül nagy hatással vannak az olvasóikra – mondta lapunknak Bán János író, aki Bán Mór álnéven a sikeres Hunyadi című történelmiregény-sorozatot jegyzi. Szombattól ő vezeti az M5 kulturális csatorna irodalmi műsorát, melyet eddig OJD – Irodalom és könyv 26 percben címmel ismertek a nézők, mostantól pedig Fülszöveg címmel jelentkezik.

– Önt tavaly Herczeg Ferenc-díjjal tüntették ki. Az író egyik regénye, Az élet kapuja része lett az új Nemzeti alaptantervnek, amelyet példátlan támadások értek. Mit gondol erről történelmiregény-íróként? Rossz dolog a hazafiság?

– Ez ugye csak költői kérdés volt? Magam inkább úgy teszem fel ezt a kérdést: milyen lappangó ideológia és szándék húzódhat az ilyesfajta támadások mögött? Herczeg Ferenc az egyik legnépszerűbb szerzőnk volt, és remélem, sokak megismerkednek műveivel a jövőben is. Nyilvánvaló, hogy a korábbi ideológiai megszorítások jegyében született alaptantervek, a nemzeti gondolatot, a hazafiságot finoman szólva sem erőltető kultúrpolitika után még a legcsekélyebb helyes irányba tolódás is sivalkodást kelt.

– A kritikákban több a rágalom, mint a tény. Nyirőt és Wass Albertet simán lenácizzák, Herczeg jelentőségét kétségbe vonják.

– Ezzel szerintem nem kell különösebben foglalkozni. Természetesen lehetnek az új alaptantervnek kevésbé átgondolt részei, érdemes és kell is vitatkozni egyes szerzők hiányán vagy jelenlétén, minőségen, de a kritika jelentős része mögött én nem szakmai érveket és okokat látok, sokkal inkább egyfajta fogcsikorgató világnézeti utóvédharcot. Magyarországon a nemzeti gondolat, a hazafiság eszméje nem szabad, hogy megkérdőjelezhető legyen. Ehhez ragaszkodnunk kell. Minden más lehet tisztességes szakmai vita tárgya – ez nem.