A hazafiság eszméje legyen megkérdőjelezhetetlen

– Szeretnék több olyan szerzőt meghívni, akik nem feltétlenül tartoznak az elismert, kanonizált irodalmi körökhöz, szalonokhoz, műhelyekhez, ám ettől függetlenül nagy hatással vannak az olvasóikra – mondta lapunknak Bán János író, aki Bán Mór álnéven a sikeres Hunyadi című történelmiregény-sorozatot jegyzi. Szombattól ő vezeti az M5 kulturális csatorna irodalmi műsorát, melyet eddig OJD – Irodalom és könyv 26 percben címmel ismertek a nézők, mostantól pedig Fülszöveg címmel jelentkezik.

– Egy szokatlan kérdéssel kezdem: a végvári katonák hősök vagy sem?

– Persze, hogy azok. Végvári katonáink csak azok számára nem voltak hősök, akik ellen harcoltak, függetlenül attól, hogy zsiványok is akadtak köztük szép számmal, és a duhajkodás sem állt távol tőlük. Aki kétségbe vonja a hősi mivoltukat, az kétségbe vonja azt is, hogy kétszer kettő miért négy. De jó tudni, ki miért vitatja ezt; segít eligazodni a világban.

– Az M5 kulturális csatornán Orbán János Dénes irodalmi műsorának vezetését veszi át. Szombat délután lesz az első adás – mi változik?

– A műsor mostantól Fülszöveg címmel jelentkezik, de a lényege változatlan marad: irodalomról, könyvekről, könyvkiadásról beszélgetek meghívott vendégeinkkel. Amiben talán bővül a szerkesztési elv, az a merítés mélysége. Szeretnék több olyan szerzőt meghívni, akik nem feltétlenül tartoznak az elismert, kanonizált irodalmi körökhöz, szalonokhoz, műhelyekhez, ám ettől függetlenül nagy hatással vannak az olvasóikra. A tehetséges, fiatal alkotók, a pályájuk különböző állomásain tartó, elismert szerzők mellett a népszerű műfajok alkotóit is mind gyakrabban meghívjuk. A kortárs magyar irodalom legnagyobb gondjának továbbra is azt tartom, hogy viszonylag szűk körhöz szól, vagy valamilyen oknál fogva szűk körhöz jut el. Ritka adomány, ha egy író széles olvasóközönséget képes megszólítani, mert tisztában van annak igényeivel.

– Hogyan lehet egy sikeres irodalmi tévéműsort csinálni?

– Csak úgy, hogy érdekes szerzőket hívunk, és érdekes témákról beszélgetünk. Hogy ki az érdekes szerző, és mi az érdekes téma, az persze ízlés dolga is, viszont abban bízom, hogy a népszerűbb, ismertebb szerzőkre hulló reflektorfény a kevésbé ismert írókra is élesebb fényt vet.

Fotó: Bach Máté

– Önt leginkább a Hunyadi című, nagy sikerű történelmiregény-sorozatáról ismerhetjük. A műsorban szóba kerülnek majd történelmi témák is – történelmi regények, szerzők kiemelt figyelmet kaphatnak?

– Igen, az első adás vendége például egy kiváló pályatársam, Benkő László, akinek történelmi regényeit nagyon sokan ismerik, szeretik. Valamilyen oknál fogva a történelmi regények szerzői relatíve kevesebb figyelmet kaptak, holott roppant népszerű és kiemelten fontos műfajról van szó. De nem tudom és nem is akarom megtagadni személyes érdeklődési köreimet; több sikeres sci-fi és fantasy szerzőt is szeretnék meghívni, illetve olyan írókat, akiket egyesek a lektűr jelzővel minősítenek. Kicsit kitekintünk a „határvidékekre” is, drámaírás, forgatókönyvírás vagy akár dalszövegírás is terítékre kerül, hiszen íróink sokszínű munkája ezt bőségesen indokolja.

– Önt tavaly Herczeg Ferenc-díjjal tüntették ki. Az író egyik regénye, Az élet kapuja része lett az új Nemzeti alaptantervnek, amelyet példátlan támadások értek. Mit gondol erről történelmiregény-íróként? Rossz dolog a hazafiság?

– Ez ugye csak költői kérdés volt? Magam inkább úgy teszem fel ezt a kérdést: milyen lappangó ideológia és szándék húzódhat az ilyesfajta támadások mögött? Herczeg Ferenc az egyik legnépszerűbb szerzőnk volt, és remélem, sokak megismerkednek műveivel a jövőben is. Nyilvánvaló, hogy a korábbi ideológiai megszorítások jegyében született alaptantervek, a nemzeti gondolatot, a hazafiságot finoman szólva sem erőltető kultúrpolitika után még a legcsekélyebb helyes irányba tolódás is sivalkodást kelt.

– A kritikákban több a rágalom, mint a tény. Nyirőt és Wass Albertet simán lenácizzák, Herczeg jelentőségét kétségbe vonják.

– Ezzel szerintem nem kell különösebben foglalkozni. Természetesen lehetnek az új alaptantervnek kevésbé átgondolt részei, érdemes és kell is vitatkozni egyes szerzők hiányán vagy jelenlétén, minőségen, de a kritika jelentős része mögött én nem szakmai érveket és okokat látok, sokkal inkább egyfajta fogcsikorgató világnézeti utóvédharcot. Magyarországon a nemzeti gondolat, a hazafiság eszméje nem szabad, hogy megkérdőjelezhető legyen. Ehhez ragaszkodnunk kell. Minden más lehet tisztességes szakmai vita tárgya – ez nem.