A nagy döntések egyszerűek

Ez a film nemcsak arról szól, hogy vannak magyar hősök, akik semmilyen nyomásra nem hagyják el a hazájukat, sőt a becsületüket pénzzel nem lehet megvásárolni, hanem arról is szól, hogy egyedül nem megy.

Egy kezelhetetlen, vallásos, vidéki ember – Gáspár Tibor a kutató szerepében Forrás: Pannonia Entertainment Ltd.

Gyöngyössy Bence A feltaláló című filmjének kulcsjelenetében Aczél György, a hazai kommunista diktatúra legfőbb cenzora fintorgó arckifejezéssel jelzi, hogy nem érti Béres Józsefet. Ő pénzt, paripát, fegyvert ajánlott a feltaláló tudósnak, mindent ahhoz, hogy gyárthassa az életmentő találmányát, a Béres Cseppet, csak menjen el az országból önként, csinálja máshol. Mentsen meg máshol embereket a haláltól, itt nincsen erre szükség, mert egy kezelhetetlen, vallásos vidéki ember ne találjon fel semmit a kommunista diktatúrában. Főleg nem olyan dolgot, ami reményt ad, mert itt nem lehet csepegtetni a reményt. Aztán azért is mennie kellett volna Béres Józsefnek az országból a 1970-es években, mert nemcsak Nagy László költő állt az ügye mellé, hanem temérdek népi író is, ezt pedig az akkori hatalom képtelen volt feldolgozni. Béres József válaszát az akkori pártfunkcionáriusok, akik nagyban dolgoztak a nemzeti érzelmek elnyomásán, valószínűleg nem is igazán értették. Ő ezt mondta: „Szabolcsban született az apám, az anyám és én is. A Tisza mellett nőttem fel, az őseim itt éltek, haltak, én ezt a földet semmi pénzért el nem hagyom.”

Béres József nemcsak ragaszkodott az anyaföldhöz, hanem tanulmányozta is azt. Miért szép, nagy és egészséges az egyik földön termő krumpli, és miért satnya, kicsi és beteg a szomszédban? Ez a kérdés foglalkoztatta az 1965-ben agrármérnöki diplomát, 1968-ban doktori címet szerző Béres Józsefet. Mi az, ami hiányzik a földből? Laboratóriumi kutatóként megfigyelte, hogy a növények számos betegségét az alapvető nyomelemek hiá­nya okozza. Ha pótolják ezeket, a tünetek orvosolhatók. Az 1960-as évek végén felismerését továbbgondolva ráébredt, hogy mindez nemcsak az állatokra, hanem az emberekre is igaz lehet. Hosszasan, titokban kísérletezett, míg 1972-re kész lett a legendás készítmény: a Béres Csepp. A szer egyre népszerűbb lett, híre szájról szájra terjedt, ám a kommunista diktatúra még a hazugságtól sem riadt vissza, hogy megtörjék a szer népszerűségét. Béres Józsefet börtönnel fenyegették, kuruzslás vádjával bírósági eljárást is indítottak ellene, amely egyértelműen egy koncepciós per benyomását keltette. A népi írók köreiből származó barátai segítségével sikerült olyan nyomást gyakorolni a hatalomra, hogy Béres József életmentő készítménye a tiltott kategóriából átkerüljön a tűrt kategóriába. Jellemző a kommunisták kicsinyességére, hogy a rendszerváltásig nem lett támogatott a szer.

Egy kezelhetetlen, vallásos, vidéki ember – Gáspár Tibor a kutató szerepében
Fotó: Pannonia Entertainment Ltd.

Ez a film nemcsak arról szól, hogy vannak olyan magyar hősök, akik semmilyen nyomásra, ármánykodásra nem hagyják el a hazájukat, ráadásul a becsületüket pénzzel nem lehet megvásárolni, hanem arról is szól, hogy egyedül nem megy. Minden fontosabb hős mellett ott áll egy hősnő, Béres József esetében a felesége, és fogja a kezét. Bátorítja és kitart mellette, sőt még a fontosabb döntések meghozatalában is segítségére van. Béres József már rendszeresen ad a szerből a beteg nővérének, akit megkér, hogy tartsa ezt titokban, azonban a nővére, mivel érzi a Béres Csepp jótékony hatását, kibeszéli a titkot, így más is megkeresi a feltalálót, adjon neki is belőle. Béres József nem tudja, mitévő legyen, hiszen amíg titokban van a szer, csak addig tud nyugodtan kísérletezni, utána viszont ki tudja, milyen megpróbáltatások elé állítja a kommunista diktatúra. – Mit tegyek? – kérdezi a feleségétől. – Adj belőle – válaszolja egyszerűen az asszony, aki pontosan tudja, mi vár rájuk ettől a pillanattól. Az igazán nagy döntések ugyanis egyszerűek, és sokszor a nők képesek arra, hogy ne bonyolítsák túl az élet dol­gait. Béres Józsefet Gáspár Tibor alakítja meggyőző hitelességgel a filmben, feleségét pedig Huszárik Kata temérdek gyöngédséggel.

Gyöngyössy Bence emlékezetes és hiánypótló alkotása – amely a Duna Televízióban 2019-ben bemutatott Cseppben az élet című négyrészes televíziós sorozat egyes jeleneteinek felhasználásával készült – olyan izgalmas, akár egy jobb krimi, ugyanakkor kőkemény társadalomkritika, amely kimerítően bemutatja, hogyan működött hazánkban az 1960-as, 70-es években a kommunista diktatúra. A Béres Cseppek atyja holnap lenne éppen százesztendős, a film bemutatását a forgalmazó a születésnapi évfordulóhoz igazította.