Jókai Mór több mint száz kötetet hagyott az utókorra; regényeket, elbeszéléseket, tehát zömében szépprózát. 1825. február 18-án, napra pontosan ma 195 éve született és az 1850-es évek elejétől, lassan 170 éve még mindig ő a legolvasottabb magyar író.
Jószántából vagy kényszerből, minden magyar vagy magyarul tanuló diáknak egy bizonyos életszakaszban kezébe kellett vennie A kőszívű ember fiait. Ennek a páratlan sikernek a megszakadását már az én generációmnak is előrevetítették; azóta eltelt lassan fél évszázad, de az „öreg romantikus”, ahogy a birtokomban lévő 1976-os kiadás előszavában nevezik, makacsul tartja magát, nem sikerül kiirtani sem a tantervből, sem a kötelező olvasmányok jegyzékéből.

Fotó: Filmarchívum
Jókai Mórra emlékezve ezen a jeles évfordulón én is A kőszívű ember fiaival kapcsolatos gondolataimat és emlékeimet szeretném megosztani. Az ötletet az adta, hogy a közösségi hálón elég gyakran kerülnek szóba a kötelező olvasmányok, az új Nemzeti alaptanterv kapcsán pedig ismét feltűnt a téma. Valaki azt írta, hogy a gyerekek akkor utálják meg az olvasást, amikor ezt a könyvet a kezükbe veszik vagy adják.
Témaválasztásomra ráerősített egy bizarr eset is. A régi Filmvilág folyóirat pár bekötött évfolyamát őrzöm egy könyvszekrény legfelső polcán, és a minap, amikor ki akartam venni az 1965-ös gyűjteményt, leejtettem a kötetet.
Kinyílva esett a földre, kissé meg is sérült, és amikor fölvettem, megfordítottam, és ezt olvastam: „Várkonyi Zoltán rendezésében a közeljövőben elkészül az első magyar cinemascope-színesfilm, »A kőszívű ember fiai«.” A könyvet ugyan nem olvastam teljesen újra, csak több helyen beleolvastam, a filmet viszont újranéztem. Két óra harmincnyolc perc. Nem untam. Jelképes történetek, különféle valóságelemekből egybeszerkesztve.
Prózában írt hősköltemény. De meg kell tanulni Jókait is értve olvasni. Hiszen a szóban forgó regény nem egy család hiteles története a szabadságharc korában – kevesebb és több is annál. Az érdekfeszítő sztorit ma már nem habzsolja fel az olvasó, de időszerű eszméket ismerhet fel. Ezek közül itt és most az első, a szabadság eszméje kerül leginkább előtérbe.