Maradj otthon művészet

A Covid 19 nem kizárólag a színházak, hangversenytermek, klubok, mozik működését lehetetlenítette el, de a képtárak, galériák, múzeumok, s egyéb kiállítóhelyek ajtajára is lakatot parancsolt.

A járvány előtti időkben közösségi esemény volt a tárlatok látogatása, ezt most átmenetileg csak virtuálisan tehetjük meg Fotó: Teknős Miklós

A Covid 19 nem kizárólag a színházak, hangversenytermek, klubok, mozik működését lehetetlenítette el, de a képtárak, galériák, múzeumok, s egyéb kiállítóhelyek ajtajára is lakatot parancsolt. Az ürömbe annyi örömünk lehet, hogy a XXI. századot írjuk, a világháló évszázadát. A művészet a valóságból a virtuális világba költözött. Persze költözött az már a koronavírus világjárvány előtt, olyan helyekre, mint például a Mirondella.

Mi is az a Mirondella? Az arts-up.hu oldal virtuális művészeti galériája. Pontosabban annál azért jóval több, lévén bizonyos fokú menedzselést biztosítanak a Mirondella művészeinek. Tematikus kiállításokat szerveznek, ingyenes hirdetési lehetőséget kínálnak, valamint személyes tanácsokkal szolgálnak, amennyiben igényli valaki. A működtetők sietnek figyelmeztetni reménybeli partnereiket: elsődleges céljuk nem a műalkotások eladása. Az Arts-up az önmegismertetés hatékony eszköze, e mellett kapcsolatokat épít. Feladatuknak tekintik a gyűjtők, érdeklődők és a művészek közti kontaktus kialakítását.

Az ingyenes hirdetés fő felülete az arts-up Facebook oldala, a maga 2319 követőjével. Ez meglehetősen karcsú szám, dacára annak, hogy számos színvonalas tárlatot, művészt, jeles kiállítóhelyet ajánl látogatói figyelmébe. Legutóbb például Kása Béla fotókiállítását a Kolta Galériában, vagy a Kiscelli Múzeumot, ahol Szamódy Zsolt Olaf munkáival ismerkedhetünk. A trianoni határokon túlra tekintve, a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria aktualitásairól rendre beszámol az oldal, amelyen hozzáférhetők, megvásárolhatók Somogyi Márk fényképei.

A közösséghez csatlakozás feltétele a regisztráció, no meg az egy évre befizetett havi bruttó 995 forint tagdíj.

Most pedig böngészgessünk az oldalon.

A rovatok alatt elsőként a „Mirondella: Magyarország kortárs művészei” alrovat hívogat. Nosza! Amennyiben ráklikkelünk a képző- és iparművészeti ágak teljességét kínálják fel a szerkesztők, a festészettől, a textilen keresztül, a performanszig. Igaz, ez utóbbi nem tartalmaz alkotót. Ellenben a fotóművészet szekció meglehetősen gazdag kínálattal bír. Itt szerepel például Bara István, akinek üzletei, a Fotó Barák egykor szép számmal várta a fényképezés szerelmeseit, s aki nem radírozta ki nyilvános életrajzából, hogy a Marxista Leninista Esti Egyetem, majd az MSZMP Pártfőiskolájának hallgatója volt. Találkozhatunk Czimbal Gyula legendás képzőművész portréival, Gaál Zoltán városképeivel, Haris László életművéből keresztmetszetet kínáló válogatással, Kecskeméti Kálmán szocio- és művészportréival, Lehotka László egyedi számítógépes munkáival, Sánta Balázs életképeivel, Selley Miklós természetfotóival, vagy éppen a már említett Somogyi Márk alkotásaival.

A járvány előtti időkben közösségi esemény volt a tárlatok látogatása, ezt most átmenetileg csak virtuálisan tehetjük meg
Fotó: Teknős Miklós

A megemlítettek életkorát szemlélve, érdekes tapasztalat, hogy bár úgy mondják: az online tér elfoglalója a Z generáció, fenti fotóművészek bizony 40 és 70 év körüliek.

A képzőművészek szekciójában szerepel a hiperrealista Jován György, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Munkácsy-díjas Somogyi Győző, a magyar történelem, a magyar hősök festője, vagy Szemadám György, képzőművész, művészeti író, filmkészítő, a hetvenes évek avantgarde forradalmárainak alap embere.

Az oldal bosszantó hiányossága, hogy nem minden alkotó, nem minden képét lehet megnyitni, s hogy több műfaj puszta felsorolás, amely mögött nem találni művészt.

A médiaművészetet például egyedül Fiáth András képviseli, ám kizárólag festményeivel, fotóival. Mellékelt honlap címére kattintva ismerkedhetünk meg hosszabb, rövidebb mozgóképes alkotásaival. Mint, egyebek mellett, a már eltávozott Gémes János Dixi, illetve ifj. Reisenbüchler Sándor videóival.

Talányos vállalkozás, hogy a kortársak mellett, a magyar művészettörténet nagy mestereinek életrajzát is közlik az arts-up szerkesztői, de képek nélkül. Ez esetben a szándék megfejthetetlen. Magyar érdeklődők az internet megannyi helyén ismerkedhetnek művészettörténetünkkel, míg a külföldiek „nem beszélni magyar”, így vizuális anyag híján, mit sem ér az egész.