Mit lát az ember, mit a gép?

A Képzelt kamerák című kiállításon a velencei képzőművészeti biennálén bemutatott anyagot március 29-ig a Ludwig Múzeum – Kortárs Képzőművészeti Múzeumban láthatjuk.

Bonczidai Éva
2020. 03. 10. 12:36
Képzelt kamerák – jó kihívás megfejteni, hogyan működnének és mit rögzítenének Waliczky Tamás sosem volt masinái Fotó: Teknős Miklós
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Képzelt kamerák – jó kihívás megfejteni, hogyan működnének és mit rögzítenének Waliczky Tamás sosem volt masinái
Fotó: Teknős Miklós

Egészen bizarr belegondolni, hogy a hétköznapi fotóinkon gömbszerűbbek vagy nyurgák lennénk, ha egy másik kameratípus terjed el, hiszen amit ma fotóként értelmezünk és akár a telefonunk kamerájával rögzítünk, az annak folyománya, hogy a fényképezőgép fejlesztésének folyamatában épp melyik prototípust részesítették előnyben. Mi pedig megszoktuk a gépek torzításait, a képeken az apróbb aránytalanságokat, sőt olykor épp ezzel játszadozunk, amikor olyan fotókat komponálunk, melyeken valaki ujjbegyei közé csippenti a lemenő napot vagy helyrepöcköli a pisai ferde tornyot.

A látvány technikai megoldásokat inspirál – ehhez persze kell ez a típusú látásmód és ez a technikai felkészültség is, amely Waliczky Tamás személyében találkozott. Neki köszönhetjük ezeket a szórakoztató gondolatkísérleteket. Például a tükörkamera alapja Alexander S. Wolcott 1840 májusában szabadalmaztatott dagerrotípia-fényképezőgépe, melyben lencse helyett egy homorú tükör verte vissza és fókuszálta a képet a fényérzékeny lemezre. A kamerát Anglia első, 1841 márciusában Londonban nyitott kereskedelmi portréfényképész stúdiójában alkalmazták. Waliczky pedig ezt az elképzelést egy több kép rögzítésére alkalmas kamerára alkalmazta. Vagy itt látható a flipbook ­camera ­lucida is, mely a képpörgetős füzetkét ötvözi azzal az 1807-ben szabadalmaztatott optikai eszközzel, melyhez hasonlót kétszáz évvel korábban már Johannes Kepler is alkalmazott, és egy prizma segítségével egymásra helyezi a megörökíteni kívánt látványt és a készülő rajz képét.

Néhány elképzelt eszközről animáció is készült, egy installáció által pedig az egyik kamera működését is kipróbálhatják a látogatók. A tárlat kemény dió lehet annak, aki hagyományos képzőművészeti anyagra számít. Érdemes beolvasni a képek melletti QR-kódokat, megnézni, milyen gondolat vezetett el az itt látható konstrukcióhoz, és engedni, hogy működni kezdjen ez a játék. Képzeljük el mi magunk is, milyen látványt rögzíthetne egy-egy sosem volt találmány.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.