Realizmus és befejezetlenség

Ámmer Gergő fiatal kora dacára mind elismertebb szobrász: szerepel a II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon műcsarnokbeli kiállításán.

2020. 03. 26. 10:44
null
Ámmer Gergő a belső szerkezet láthatóvá tételével felerősíti a térbeliséget Fotó: Teknős Miklós
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ámmer Gergő fiatal kora dacára mind elismertebb szobrász. A Magyar Művészeti Akadémia a fiatal művészeti ösztöndíjában részesítette, kiérdemelte a 65. Vásárhelyi Őszi Tárlat fődíját, a Tornyai-plakettet, szerepel a II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon műcsarnokbeli kiállításán. Azon a kiállításon, amely a tervek szerint március 28-án nyitná meg kapuit. Nem a Műcsarnok munkatársain múlik, hogy lesz-e megnyitó, ők ottjártunkkor teljes odaadással, Szurcsik József és Kondor-Szilágyi Mária kurátorok irányítása mellett építették a tárlatot.

Ámmer Gergő már több helyütt kiállított Hermész márványszobra még becsomagolva várakozott. De mindössze addig, amíg alkotója egy sniccerrel megszabadította a légbuborékos nejlonzsáktól, közben bemutatva a művet: – Egy leselejtezett Videoton tévén üldögél, és próbálja felvenni a kapcsolatot az égiekkel.

Gergő Hermésze nem szokványos, modellje Tunkel Nándor kis növésű paralimpikon, a fekvenyomás riói bronzérmese.

– Jellemző a munkáimra, hogy csavarok egyet a megszokott ikonográfián, az értelmezés új aspektusait igyekszem megmutatni.

Tunkel Nándor nem első ízben állt modellt Gergőnek, aki diplomamunkáját, Dávidot szintén róla mintázta, míg Góliát levágott fejét saját magáról.

– Úgy képzeltem el a szobrot, hogy a legyőzött fél én magam vagyok. Dávidként pedig egy kisebb növésű karaktert gondoltam, megkérdőjelezve napjaink testkultuszát.

Vélhetően másokban is megfogalmazódott a kérdés: 2020-ban miért dolgozik valaki modell alapján?

– Mert az a fajta képzőművész vagyok, aki a realitásból táplálkozik – hangzott az ifjú szobrász válasza, akinek ez tükröződik is alkotói módszerén, lévén modelljeiről direkt testöntvényeket készít, amelyeket kollázs­szerűen társít egymáshoz. Nem áll meg minden esetben az öntvényeknél, említett két munkáját tovább is gondolja, méghozzá kőszobrok formájában.

A mitológiai, bibliai témák mellett Gergő sajátos önportrékban tanulmányozza magát.

– Kezdetben hónapokon keresztül mintáztam arcmásomat, hogy minél realisztikusabb portrékat tudjak készíteni. Az arcomról készült öntvényeket használtam, azok alapján dolgoztam. Később teret nyertek az öntvények – árulta el, majd elmagyarázta a szoboralkotás legklasszikusabb útját: a művész agyagból megmintázza a modellt, amikor elégedett, gipszbe önti, amit végül bronzba, márványba vagy más anyagba ültet át.

Ámmer Gergő a belső szerkezet láthatóvá tételével felerősíti a térbeliséget
Fotó: Teknős Miklós

Gergő eltért ettől, testöntvényeket alkalmazott mint a valóság közvetlen lenyomatait. Ezeket az öntvényeket összeillesztette, átdolgozta, komponálta. Ez a módszer felszabadultságot jelentett neki. Esetében látható a faragás melletti elkötelezettség, ami nem meglepő: édesapja kőfaragóként dolgozott.

– Kövek között nőttem fel, ezért bizonyítási vágy alakult ki bennem, ami most öltött testet az említett munkáim­ban – vallja a szobrász, hozzáfűzve: az alapok elsajátítását követően elérkezett odáig, hogy a faragás ne puszta kivitelezés legyen, hanem folyamatos gondolkodás, hónapokig tartó alkotás, tudomásul véve, hogy ami a kőben történik, az visszafordíthatatlan.

Mi, művészetkedvelők a kőszobrászat hallatán elsőként impozáns köztéri alkotásokra gondolunk. Gergő megjegyezte: a megrendelők tájékozottsága nagymértékben befolyásolja a művet, majd kitért Michelangelo befejezetlen alkotásaira, amelyek, túl saját korukon, a mai napig megoszthatják a befogadókat.

– Gondolatilag hasonlót szeretnék mutatni, nem lezárt, kész, steril szobrot, ezért lehet a gipszhéjak mögé pillantani, megmutatva a vázat – utalt a Derkovits-ösztöndíjasok kiállításán szereplő gipszmunkáira Ámmer Gergő. – Ki akarom emelni a szobor anatómiáját, a belső szerkezet láthatóvá tételével felerősíteni a térbeliséget. A szobor kiterjedése által lehatárolt tér és a környezet kapcsolatba lép egymással, a kinti és benti állapot eggyé válik. Jelenleg ez az izgalmas jelenség foglalkoztat.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.