Hetvenéves lenne Esterházy Péter

A magyar prózairodalom egyik legjelentősebbnek tartott alakja 2016 júliusában hunyt el.

Budapest, 2015. február 13. Esterházy Péter író a Vallai Péter Kortárs Előadóművészeti Fesztivál megnyitóján Budapesten, az RS9 Színházban 2015. február 13-án. MTI Fotó: Honéczy Barnabás Fotó: MTI/Honéczy Barnabás

Esterházy Péter Kossuth-díjas író, a kortárs magyar prózairodalom egyik legjelentősebbnek tartott alakja ma lenne hetvenéves.

A magyar történelemben fontos szerepet játszó Esterházy család fraknói grófi alágának leszármazottja Budapesten született 1950. április 14-én. Diplomát az ELTE matematika szakán szerzett, majd a Kohó- és Gépipari Minisztérium Számítástechnikai Intézetében dolgozott számítástechnikai rendszerszervezőként, ám 1978-tól az írást tekintette főfoglalkozásának. Két első kötetében, a Fancsikó és Pinta (1976), valamint a Pápai vizeken ne kalózkodj (1977) című elbeszélésfüzérekben az újszerű, szokatlan nyelv mellett felhasználta a magyar irodalom anekdotikus hagyományait is. Első nagy sikerét az 1979-ben megjelent Termelési-regény (kisssregény) című művével aratta. Ebben az időben nagy feltűnést keltett nem mindennapi gesztusával: Ottlik Géza 70. születésnapjára az Iskola a határon című regényt kézírással egyetlen rajzlapra másolta le.

A nyolcvanas évek elejétől évente jelentek meg kisregényei – Függő, Ki szavatol a lady biztonságáért?, Fuharosok, Kis Magyar Pornográfia, Daisy, A szív segédigéi –, amelyek folyóiratokban megjelent szövegekkel kiegészítve, Bevezetés a szépirodalomba címmel egy könyvvé rendeződtek. 1987-ben nagy sikert aratott Csokonai Lili álnéven írt Tizenhét hattyúk című regénye, amelynek főhőse, Weöres Sándor Psychéjének modern utóda ékes 17. századi nyelven adta elő napjainkban játszódó szerelmi történetét.

Fotó: MTI/Honéczy Barnabás

1988-ban jelent meg irodalmi tanulmányainak első kötete A kitömött hattyú címmel. Nagy siker volt Harmonia caelestis című fikciós családi krónikája, majd a Javított kiadás, amelyben saját ironikus-indulatos megjegyzéseivel adta közre apja ügynöki jelentéseinek egyes részleteit.

2010-ben jelent meg Esti című kötete, amelyben Kosztolányi Dezső Esti Kornél-novelláit írta tovább „esterházyul”. 2013-ban publikálta Egyszerű történet vessző száz oldal című regényét, amely a 17. századba kalauzolja olvasóját. A művet 2014-ben Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat címmel folytatta, 2015-ben jelent meg Az évek iszkolása című, Marianna D. Birnbaummal készült beszélgetős könyve. 2015 nyarán az ő szövegére készült el Eötvös Péter Halleluja című oratóriuma.

2015 októberében az Élet és Irodalomban a göteborgi könyvvásárra írt levelében nyilvánosságra hozta, hogy hasnyálmirigyrákja van. Betegségéről írt Hasnyálmirigynaplója a 2016-os könyvhétre jelent meg, amelyet az író nyitott meg június 9-én. Nem sokkal később, július 14-én Budapesten elhunyt. Gannán temették el, az Esterházy-mauzóleumban.