Száz rajz, száz mondat + videó

Trianon századik évfordulójára az egyik legfajsúlyosabb képzőművészeti megemlékezés – vélhetően – Sárkány Győző Trianon anzix – 100 rajz, 100 mondat című, százlapos, fekete-fehér grafikai sorozata. A kötetben is megjelent munkát a korlátozások miatt falon még nem láthatják az érdeklődők. Annak egy részét az A38 hajón mutatták be a nyilvánosságnak június 4-én.

„Az egyes ember személyes kiszolgáltatottságán keresztül, azt átélve, elképzelve mesélek a békediktátumról” Fotó: Kurucz Árpád

„Az egyes ember személyes kiszolgáltatottságán keresztül, azt átélve, elképzelve mesélek a békediktátumról”
Fotó: Kurucz Árpád

– Ott egészen Leónidasz ­hőstettéig nyúltam vissza, amikor 300 spártai hős megvédte az európai civilizációt Xer­xész perzsa hódítótól a Thermopülai-szorosban. Ennek köszönhetően épült fel az a kultúra, aminek ma mi vagyunk a letéteményesei – mondta Sárkány Győző, aki az akkori ötven képen hat esztendőn keresztül, fél napokon át dolgozott éjfél utánig, akárcsak a Trianon-sorozatán.

– Mint egy szerzetes a cellájában, úgy hajoltam a munka fölé, de élveztem. Akkor, ötszáz évvel a reformáció után az érdekelt, ami most, száz esztendővel Trianont követően, hogy jelenleg milyen állapotban van a világ – mondta el, továbbá elárulta: azért kért fel ötven gondolkodó embert, fogalmazzák meg a reformáció kapcsán, mit látnak, milyen világban élünk.

– Feje tetejére állt a világ és tort ül a hülyeség, innen tekintek vissza, milyen igazságtalanságokat okozott a nagyhatalmak ténykedése a kisebb népeknek. Persze a kisebb hatalmak is tudnak gazemberségeket elkövetni. A lényeg, hogy végül minden esetben a kisember issza meg a levét, neki kell elhagynia szülőföldjét, ahol eggyé vált a természettel – mondta el a képzőművész, immár a Trianon-sorozatról, hozzátéve, hogy mint a magyar családok döntő többségét, az övét is érintette a békediktátum. Édesapjáék erdélyiek, akik az elcsatolást követően menekültek a megmaradt Kis-Magyarországra.

– A mostani százlapos vállalkozásról kezdettől fogva tudtam, hogy az életművem jelentős darabja lesz, így három esztendővel a századik évforduló előtt nekiálltam a munkának – szólt az alkotásokról, amelyekbe beépült az a képi világ, amit például a történelmi eseményeket feldolgozó filmekben látott, de meghatározták azokat a hatalmas elődök is: Dürer, Rembrandt, Goya vagy Szalay Lajos.

– Nagy tanítómester a természet is – jelentette ki a művész, lelkes természetjáróként hozzáfűzve: a százlapos sorozatot egységes egészként éppúgy lehet tekinteni, akár száz egyéni műalkotásnak, tehát önállóan kiállíthatóak az egyes munkák.

– Ugyanakkor meghatároztam a képek sorrendjét, úgy szerepelnek a könyvben – figyelmeztetett Sárkány Győző, aki a századik évfordulóra a legimpozánsabb, legmonumentálisabb megemlékezés alkotója, ami jelzi a honi átpolitizált képzőművészeti élet irányultságát.

– Nekem is beszólogattak, de engem egyáltalán nem érdekelt – summázta erről a véleményét.