A június 4-e óta megtekinthető tablókon egy jól felépített koncepció mentén mutatják be a történteket, amelyek új határok közé szorították Magyarországot. Szakál Veronika történész, a kiállítás kurátora korábban elmondta, hogy felelevenítik a Trianonhoz vezető út előzményeit – a múzeum gyűjteményében van két fotó, amely Békéscsaba főterén a magyar és a román hadsereget ábrázolja, ezzel a román megszállást mint előzményt mutatják be –, a diktátum aláírásának máig viták középpontjában álló helyéről, azaz a Kis- és a Nagy-Trianon-palotáról is szót ejtenek, és bemutatják a szerződés tartalmát, hatásait is.
Rendkívül szemléletes a térkép az ismert tényekkel: a történelmi Magyarország területének 2/3 részét elcsatolták, a mintegy 282 ezerből 93 ezer négyzetkilométer, a 20,8 millió lakosból 7,6 millió maradt. A tények ugyan ismertek, de döbbenetes érzékelni, hogy a keleti határ szélére került Békés vármegye, amely egykor az ország közepén helyezkedett el. Az elszenvedett vereségbe és veszteségbe belenyugodni nem tudók számos plakátot készítettek a diktátumot követő években, amelyek bemutatják az ipari termelés, a széntermelés, a bortermés és az állatállomány nagymértékű csökkenését. Ilyen plakátok találhatók a Munkácsy Mihály Múzeum helytörténeti gyűjteményében, ezeket is felhasználták a mostani tárlathoz.
Trianon 100 – menjünk szépen végig a tablókon. Előzmények: a Monarchia felbomlása és Horthy kormányzóvá választása, térkép a nemzetiségek eloszlásával és archív fotón Horthy Miklós Békéscsabán 1920 áprilisában. A román megszállás időszaka, egyik fotón a magyar és román hadsereg sorakozik fel az antant képviselőinek részvételével, a másikon az antant misszió elvonulása a város főterén. A magyar békedelegáció és a vörös térkép, amelyet már korábban is említettem, az illusztráción Apponyi Albert 1920. január 15-én megérkezik a francia külügyminisztériumba, hogy átvegye a békeszerződés tervezetét. A békeszerződés aláírása, két fotó, az egyik az érkezésről, a másik az aláírás utáni távozásról.
