– Ez lesz a darab huszonkilencedik külföldi bemutatója – árulta el a szerző, s azt is: Romániában ezt megelőzően három színház műsorán szerepelt román nyelven.
– Erdélyi magyar színházak is játszották, de azokat nem sorolom a külföldiek közé – fűzte hozzá az író-rendező, akinek ezt a művét sok nyelvre lefordították, így angolra, spanyolra, franciára, németre, oroszra, szerbre, horvátra, portugálra, bolgárra, macedónra, albánra, norvégre, héberre, sőt hindura is.
– Szerencsém volt a fordításokkal, szinte kivétel nélkül színházi ember nyúlt a szöveghez, ami nagyban segíti a színpadra vitelt – jegyezte meg Pozsgai Zsolt, akitől az iránt érdeklődtem: vajon váratlanul szokták-e keresni külföldről, hogy szívesen műsorra tűznék a Liselottét.
– Négy út lehetséges: vagy váratlanul, vagy egy kanadai színpadi ügynökség ajánlja a színházaknak szerteszét a világban – válaszolta. – Olyan is előfordul, hogy más külföldi filmes munkám kapcsán, esetleg valamilyen nemzetközi fesztiválon akadok össze olyan színészekkel, akiknek jó szívvel ajánlhatom. A negyedik, hogy nem vagy csak utólag értesülök a bemutatóról. Véletlenül ráakadok az interneten.
Ily módon derült ki, hogy például Zürichben sokáig játszották a színművét. Macedóniában váratlanul jelent meg a premieren, a Stip nevű város színházában, ők sem keresték meg előtte.
– Ennek ellenére nagy volt az öröm, és azóta is együtt dolgozunk, más drámámat már szintén színre vitték.
– Mi lehet a titka a műnek, ami miatt ennyire népszerű világszerte? – érdeklődtem a szerzőtől.
– Mert nagymértékben épít a tehetséges színész eszköztárára. A hét jelenetben nagyon sok oldalukról megmutatkozhatnak a színészek. És mert olyan problémákkal foglalkozik, amelyek nem magyarspecifikusak, ismertek minden nő és férfi életében, akárhol is éljen. Az „elmagányosodás” szinte egyet jelent az „elsivatagosodással”. Mindkettő szörnyű, és mindkettőnek társadalmi oka és következménye van – magyarázta Pozsgai Zsolt, hozzáfűzve: a magány vagy a férfi- és a női szerep lassú egybemosódása sok esetben szül tragikus és komikus élethelyzeteket, mint a drámában.