Ismeretlen remekművek

A művészet templomai ismeretterjesztő mozifilmsorozat legújabb alkotását, az Impresszionista ritkaságokat, mától vetítik az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az alkotás különlegessége, hogy ötven, magángyűjtő tulajdonában lévő, a nyilvánosságtól elzárva tartott festményen keresztül eleveníti meg a művészeti irányzat történetét.

A képek először együtt a Palazzo Bonaparte kiállításán Forrás: Pannonia Entertainment

A filmsorozat hat esztendeje indult útjára az artmozihálózatban, és évről évre négy-öt új epizódot tekinthetnek meg az érdeklődők. Olyan mesterekkel ismertettek meg az alkotók, mint Leo­nardo, Caravaggio, Tintoretto, Monet, Klimt, Schiele, Van Gogh, Salvador Dalí, Bosch, valamint bemutatták a Vatikáni Múzeum, az Uffizi-képtár, az Ermitázs és a Prado páratlan gyűjteményét. Ősztől Frida Kahlo életébe, Peggy Guggenheim gyűjtőszenvedélyébe, Modigliani, Botticelli és Raffaello életpályájába kínálnak bepillantást.

Az impresszionizmus az utolsó izmus, ami európai szinten egységesen jelent meg, és – szemben a reneszánsszal, a barokkal vagy a romantikával – szinte csupán a festészetre hatott, kisebb mértékben a szobrászatra és a zenére, illetve az irodalomra. A csoport kiállítását a párizsi Salon megtagadta, így a Visszautasítottak Szalonjában mutatkoztak be 1874-ben. E szalon tulajdonképpen a kor jelentős fotográfusa, Nadar műterme volt, aki maga is a festőtársaság tagjai közé tartozott, akik péntekenként a párizsi Guerbois kávéházban randevúztak. Az első tárlat falán ott függött a stílusnak nevet adó Monet-alkotás, az Impresszió a felkelő naphoz című mű.

A képek először együtt a Palazzo Bonaparte kiállításán
Fotó: Pannonia Entertainment

A bemutatkozás botrányosra sikeredett: a közönség és a kritika egyaránt elutasította az új látásmódot, miként tette ezt két esztendőre rá a következő kiállításon, ám, láss csodát, egy szűk évtized elmúltával az impresszionizmus kedvenccé vált.

De mit adtak nekünk az impresszionisták, Manet, Monet, Pissarro, Degas, Renoir, Sisley? Akiket megihlettek a barbizoni plein air festők, no és William Turner, akinek művészetével Monet és Pissarro londoni útján találkozott. Amit pedig adtak a művészettörténetnek: a természet pillanatról pillanatra változó látványának, fényviszonyainak megragadását, rögzítését. A technikát, amellyel körvonalak nélkül – ami ugyebár a való világban nincs –, színekkel adják vissza az illékony varázsát. Méghozzá lokál színekkel, optikai színkeveredéssel, a kiegészítő színek kölcsönhatásával, árnyékban való szerepel­tetésével.