A szakma ki van éhezve a filmes mustrákra

Bemutatni az év filmjeit és engedni, hogy a víz közelsége és a nyaralás összehozza a filmbarátokat.

Újszerűen bemutatni az év magyar filmjeit a nyári szezon elején és helyet adni annak, hogy a víz közelsége és a nyaralás összehozza a filmbarátokat – ezek a célok szülték az első Veszprém–Balaton Filmpikniket, amelynek a Veszprém Európa kulturális fővárosa (EKF) programsorozat ad majd önálló brandet.

A szeptember 3–5. között tartandó első Veszprém–Balaton Filmpikniken negyven filmet, közöttük felújított kópiát és premierfilmet is vetítenek a veszprémi megyeszékhelyen és Balatonfüreden. Muszatics Pétert, a rendezvény programigazgatóját arról kérdeztük, milyen célokkal szerveződött az új seregszemle.

– Az volt a szándékunk, hogy ikonikus magyarországi helyszínen találkozzon a közönség, a Veszprém–Balaton régió pedig ilyen. Sok jó történt a magyar filmekkel az elmúlt években, ami a nemzetközi elismertséget illeti, és ezt a folyamatot szeretnénk erősíteni. Ugyanakkor az egykor volt Veszprémi Tévétalálkozóhoz valami hasonlót kívánunk létrehozni, vagyis megteremteni azt, hogy a szakmának legyen egy új fóruma. Június elején a szezonnyitáshoz igazodott volna az eredeti terv, reméljük hogy a jövő évben nem állja utunkat a járvány, így nyár elején jelentkezünk – mondta el Muszatics Péter.

A műfajok széles skálájából, de hangsúlyozottan a friss, vagyis a tavaly bemutatott mozikból válogattak a szervezők. Ennek megfelelően két tévéfilm, nyolc nagyjáték-, hét dokumentum-, négy kisjátékfilm, a teljes Alvilág-sorozat, hat magyar klasszikus, hét animációs film és egy gyermekfilm-válogatás képezi Veszprémben a Hangvillában, az Expresszóban és a várban, Balatonfüreden pedig a Balaton moziban és a Tagore sétányon megrendezendő filmpiknik programjának gerincét.

Egy új magyar film premier előtti vetítése lesz a Hangvillában: Buvári Tamás közösségi finanszírozásban megvalósult Magdolna című alkotását láthatja a közönség szeptember 4-én. A történet szerint a Nagy Katica által megformált Bódi Magdi 1933-ban rejtélyes üzenetet kap, amely megváltoztatja sorsát. Tizenkét évvel később, a II. világháború egyik utolsó napján egy orosz katona megöli őt, miközben magát és társait védelmezi.

Egy 1961-es restaurált munkát is bemutat a fesztivál: Marton Endre Katonazene című filmje a Nemzeti Filmintézet által, a Filmarchívum Nemzeti filmdigitalizálási és filmrestaurálási programjának keretében végzett értékmentő munkának köszönhetően tökéletes kép- és hangminőségben itt lesz elsőként látható. A filmet fényképező, a 91. évében járó Hildebrand Istvánt is vendégül látja ez alkalomból a szemle. Marton Endre ritkán látható filmje a magyar filmművészet egyik titkos kincse, felfedezésre váró gyöngyszeme. – Finoman kimunkált módon, hagyományosan, de részletgazdagon, érzékeny portrékat rajzolva mesél egy szerelmi háromszög dráma apropóján az összeomló Osztrák–Magyar Monarchia utolsó éveiről, társadalmáról és értékrendjéről – állapította meg Muszatics Péter.

Mivel a nemzetközi mustrák is sorra elmaradtak, így az A kategóriás Karlovy Vary-i szemle vagy a cannes-i filmfesztivál, de a szarajevói filmfesztivált sem tudták megrendezni idén, ezért a filmes szakma és a fesztiváljáró közönség alaposan ki van éhezve a szakmai találkozókra.

Can Togay, az EKF kreatív- és művészeti igazgatója korábbi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a mozgóképművészet fontos eleme az EKF-programnak, szeretnének minél vonzóbb közeget biztosítani a magyar filmes szakma és a közönség számára. – Tesszük ezt nem utolsósorban infrastrukturális fejlesztésekkel, mint például majdan egy új művészmozi megnyitásával – nyilatkozta a művészeti igazgató.