Az 1930-as, 1940-es évek magyar közvéleménye a közönséget szép beszédével, meleg csengésű hangjával, színes előadásmódjával elkápráztató Adorján Évát az akkori új színészgeneráció nagy ígéretei között tartotta számon, akiről úgy vélekedtek, ha nevelik, elsők közé kerülhet a magyar színpadon. A 8 Órai Ujság 1939-ben Adorján Évát tehetséges fiatal színésznőként emlegeti, aki abban az évben tavasszal végezte el nagy sikerrel a színiiskolát, nyáron pedig a Royal Színház operettjében finom megjelenésével és kedves játékával tűnt fel. 1939 augusztusában aláírta szerződését a következő szezonra a Royal Színházzal. Kertész Dezső, az akkori igazgató a fiatal színésznőben nagy ígéretet látott, akit a nyári operettsikerének köszönhetően a cikk megjelenéséig három filmhez szerződtetett. A lap azt írta, hogy az egyik Margit-szigetről felvett film már elkészült, szakbemutatója is lezajlott, s a szakkörök véleménye az volt, hogy Adorján Éva a film terén is nagy jövő előtt áll.

Fotók: Magyarságkutató Intézet
Legnagyobb filmje az 1943-ban készült, 1944-ben bemutatott Kalotaszegi madonna, azonban még csak részben sem tarthatjuk helytállónak azt a megállapítást, hogy a Kalotaszegi madonnában nyújtott főszerepe csupán egyszeri teljesítmény volt, és sem korábban, sem később nem jutott jelentősebb feladathoz más filmekben, hiszen játszott főszerepeket a Kalotaszegi madonna előtt is. Adorján főszereplésével készült az egy hadifogoly huszártiszt küzdelmeit, szenvedéseit és szerelmét a „forradalmi” Oroszországban bemutató A gorodi fogoly, melyről a korabeli lapok Adorján Éva nagy magyar filmjeként tudósítottak, de játszott a Gárdonyi Géza örök életű alakjait megelevenítő Göre Gábor visszatér, valamint a Szigligeti Ede népszínműve alapján készült A cigány című filmekben, továbbá a Zilahy Lajos regényéből Karády Katalin főszereplésével filmvászonra vitt Halálos tavasz című filmben is szerepelt.
A Kalotaszegi madonna az 1943. évi, a hadi események következtében végül elmaradt Velencei Biennáléra szánt, a magyar filmgyártás aranykorának nagyszabású, eredetileg részben színes, reprezentáns darabja, melyet Rodriguez Endre rendezett, s melynek története Széfeddin Sefket bej, az akkoriban már ismert fiatal, török származású, kolozsvári születésű író tollából származik, akinek ez volt az első ilyen jellegű munkája. Azonos című regénye 1944-ben jelent meg. A Kalotaszegi madonnában fényképezett festményeket, illusztrációkat és a film plakátját gróf Batthyány Lajos dédunokája, németújvári gróf Batthyány Gyula készítette.