Idén hatvanéves a Megáll az idő című sláger

Az édeskés hangulatú, a szerelmes pillanatokat állóképként megörökítő, emblematikussá vált nóta arra pont jó volt, hogy feledtesse az emberekkel 1956-ot és az azt követő megtorlást, emiatt van kulcsfontosságú szerepe a magyar kultúrtörténetben.

2020. 08. 21. 10:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kevés táncdal maradt meg olyan nagyon a közemlékezetben, mint az először Hollós Ilona által színpadra vitt, majd interpretálásában kis- és nagylemezen egyaránt megjelent Megáll az idő című táncdal. A kor szellemiségét visszaadó sláger 1960-ban jelent meg, éppen azokban az időkben, amikor a beat még nem hódított a fiatalok körében, és a rock and rollt vagy a dzsesszt is csak épphogy kezdték a tiltottból a tűrt kategóriába sorolni a Kádár-rendszer döntéshozói. Az emlékezetben való maradást persze segítette a Megáll az idő című kultfilm is, amelyben felcsendülnek dallamai, igaz, ekkor már nem Hollós Ilona tolmácsolásában.

Gothár Péter Megáll az idő című filmje
Fotó: Örökmozgó

Az előadó Hollós Ilona Trianon évében, 1920-ban született Nagyváradon, ahonnan éppen a békediktátum magyarságra nézve sokszorosan diszkriminatív hatása elől költözött az anyaországba. 1938-tól öt évig Medek Anna operaénekes-nőnél tanulta a szakmát a Nemzeti Zenedében, ami a Bartók Béla Zenei Szakközépiskola jogelődje volt. A magyar történelem legsötétebb éveinek egyikében, 1944-ben kezdte pályafutását a könnyű műfajban a Holéczy együtteshez csatlakozva, akik később, 1945 után az egyik legnépszerűbb zenekarrá váltak jó pár évig. Hollós Ilona ezt már nem várta meg velük, mert 1947-ben szólóénekes lett, ami nem bizonyult rossz döntésnek, mert az ötvenes években sokak szerint a legnépszerűbb táncdalénekesnőként tartották számon. Ebben a tehetségén túlmenően nem kis része volt a férjének, a szintén partiumi, aradi születésű Bágya Andrásnak, aki futószalagon szállította neki a nagyobbnál nagyobb slágereket, ilyen a Megáll az idő is, amelynek szövegét G. Dénes György, alias Zsüti írta. A táncdalénekesi generációváltás Hollós Ilona pályafutására is rányomta bélyegét, ugyanis miután férjétől elvált, Bágya András a fiatalabb énekes nemzedék egyik legtehetségesebbjét, Toldy Máriát vette feleségül (akitől aztán később szintén elvált). A hatvanas évek elejétől fokozatosan háttérbe szorult, 1964-től nem lépett fel, így az első táncdalfesztivál körüli nagy felhajtásból ő már kimaradt. Hivatalosan 1975-ben vonult nyugdíjba, amikor betöltötte az akkor a nők számára előírt 55 éves nyugdíjkorhatárt.

Hollós Ilona rendkívül gazdag pályafutása során olyan nagy sikerű dalokat adott elő, mint az Ahogy lesz, úgy lesz című világsláger magyarra fordítása (szintén Zsüti szövegével), a Csak egy kis emlék, a 2×2 néha 5, a Minden asszony életében, a Sétahajó vagy a Valaki kell nekem is, de összesen több mint száz kislemezen hallható a hangja. Ez óriási számnak mondható, Hollós Ilona ebből mégsem gazdagodott meg, mert a nemzetközi normáktól eltérően Magyarországon és a többi szocialista államban nem ismerték az előadói jogdíj fogalmát (azt majd 1980-tól kezdik nálunk foganatosítani, de akkor is csak azoknál, akikkel a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat exkluzív szerződést kötött), így a művésznő akkor még csak csekélyke összegű úgynevezett percdíjat kaphatott a feléneklésért. A Megáll az időt nemcsak Hollós Ilona énekelte el, hanem mások mellett Vámosi János is. A dal megjelent Hollós Ilona 1975-ös „nyugdíjazása” után az 1977-es Gyere, ülj kedves mellém! című előadói lemezén, amelyen természetszerűleg az egyik húzónóta volt a Csokoládé, a címadó dal és a Csak a szépre emlékezem című dalok mellett. Hogy mennyire fennmaradt a köztudatban, azt pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy még 2016-ban is ezzel a címmel jelent meg az a válogatáslemez, amelyen a legnagyobb 1920–1960 közötti magyar slágereket vették számba. A hatvanéves évforduló előtt tisztelegve pedig Knisch Gábor, a Zeneműkiadó korábbi könnyűzenei referense – több nagy sikerű sláger szerzője, a Fonográf és a Bojtorján angliai, illetve nyugat-európai útjainak egyengetője – készített egy új stúdiófeldolgozást.

A legendás dal itt hallgatható meg.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.