Kodály Zoltán park az Eiffel Műhelyház körül

Amikor utoljára – a bokrétaünnep alkalmával – látogattam el az Eiffel Műhelyházba, szűk két esztendeje, a metsző hideget enyhíteni igyekvő hőlégfúvók melege még csupasz falak közrefogta tereket, üres termek zugait járhatta át. Nem úgy most, amikor az egykor volt csarnokfoglaló folytatásaként parkfoglalót tartottak. A példásan rendezett park Kodály Zoltán nevét vette fel szerdán, odabent pedig gőzerővel folyt a munka.

– Ha a tribünön ezren helyet foglalnak, akkor majd nem zeng, csak épp, amennyire kell.

Az akusztikai főpróbát szeptember elejére tervezik, amikor Mahler VIII. szimfóniájának házi főpróbáját tartja a zenekar. Ha e monumentális mű, amit azért neveztek el Ezrek szimfóniájának, mert a közreműködő zenészek és énekesek több mint ezer főt tettek ki az ősbemutatón, szóval ha e mű megfelelően szólal meg, akkor a hely jelesre vizsgázik. A látszóbetont pedig simasága miatt rendkívül könnyű megfesteni.

Az Eiffel a kortárs, illetve XX. századi operák otthona lesz.

– Az Operaházban vagy az Erkelben – kevés kivétellel – ezeket nem érdemes műsoron tartani, mivel bár a kötődés erős, az érdeklődés általában kisebb, mint a nézőterek – magyarázta Ókovács Szilveszter, majd példaként hozta a Figaro³ című összeállítást, ami mindhárom Beaumarchais-színdarabból írt művet, Mozart, Rossini és Darius Milhaud operáját is felvonultatja.

A kortárs operák mellett kortárs balettelőadásokkal várják az új iránt fogékony nézőket, akik megtapasztalhatják, milyen, amikor zenekari árok híján – azt ugyanis gombnyomásra eltüntetik – szinte karnyújtásnyira táncolnak a művészek.

– Miért éppen Kodály Zoltán park, hiszen a mester nem a legtermékenyebb operakomponistánk? – vetettem fel.

– Erkel írt kilenc és fél operát, amiből kettőt szoktak játszani, Kodály pedig, hogy úgy mondjam, a kevés valódi gólhelyzet mindegyikét berúgta – mondta az Operaház főigazgatója, aki szerint a mester a 20. század egyik legnagyobb magyarja, mert minden elnyomó rendszerben megőrizte a gerincét, segített mindenkinek, akinek tudott.

– Ő mert Rákosi felkérésének ellentmondva nem írni új himnuszt. Köztudott volt már ifjúkori, szinte bibliai bölcsessége – és még az is igaz, hogy természetjárókén, de vasútállomás-épületben születettként is illik a neve a MÁV egykori legnagyobb központjából kialakított új művészeti objektum parkjához.

A park természetesen nyári programok helyszínéül szolgál a jövőben, például darabtemetéseket (adott produkció utolsó, nyári, piknikszerű előadása) szeretne itt tartani a főigazgató.

– Az 1988-ban bemutatott Tosca, Nagy Viktor első rendezése kerülhetne először a kinti, 300 négyzetméteres színpadra 2021 nyarán, több ezer néző elé – vázolta a jövőt Ókovács Szilveszter.

De tervezi, hogy a felújított Operaházat nyáron, a turistaszezonban nem zárják be, egy-két produkciót műsoron tartanak, becsalogatva a külföldi látogatókat.

A beszélgetést követően bejártuk az épület azon részeit, amelyek nem közönségforgalmi területek. Az előcsarnok színpadának hátsó fala mögött gigászi tér, széltében, hosszában, magasságában egyaránt. Az Oláh Gusztáv-festőműhellyel egybenyíló azonos méretű teremben felállítható a teljes díszlet, így az esetleges korrekciókat nem a színpadon kell elvégezni. A méretekről elég annyi: a műszak elektromos rollerrel közlekedik, odakint pedig villamos golfautókkal róják a távokat.