Verseimben, történeteimben az átiratok múzeumának újabb és újabb termei nyílnak, ott járkálnak körülöttem alteregóim is. Együtt vagyunk a szövegek közötti huzatos térben – mondta alkotói stílusáról egy interjúban Bogdán László, József Attila-díjas író, költő, aki tegnap távozott az élők sorából.
A székelyföldi író 1948-ban született Sepsiszentgyörgyön, itt végezte középiskolai tanulmányait a Mikó Kollégiumban. Az 1960-as években segédraktárnok, állategészségügyi munkás, keramikus, később a Kovászna megyei Népi Alkotások Házának munkatársa volt. A sorkatonai szolgálat után, 1971-től a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör újságírója, 1976-tól a lap művelődési rovatának szerkesztője, 1974-től 1976-ig a Művelődés című havi folyóirat szerkesztője, 1985 és 1995 között A hét című bukaresti hetilap szerkesztője, majd 1995-től a Háromszék főmunkatársa. Matiné címmel 1972-ben jelent meg első verseskötete, de már ezt megelőzően publikálta műveit, szerepelt a Kapuállító című antológiában (1971); rendszeresen közölt verseket, novellákat, kritikai írásokat, műfordításokat és publicisztikát az Utunkban, Igaz Szóban, heti- és napilapokban.
Csupán harmincéves volt, amikor napvilágot látott első regénye, a Helyszínkeresések forgatáshoz, melyet 1984-ben román nyelven is kiadott a Kriterion Könyvkiadó. Termékeny, sokoldalú író volt; napjainkig több tucat verseskötete, regénye, elbeszélése jelent meg. 2003-ban Oldás és kötés című könyvében esszéit, tanulmányait gyűjtötte össze, de írt meseregényt, foglalkozott műfordítással is.

Bogdán László tagja volt mind a Romániai, mind a Magyar Írószövetségnek, továbbá az Erdélyi Magyar Írók Ligájának alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. 2008-ban Márai Sándor-, 2010-ben József Attila-díjjal tüntették ki. Kétszer is elnyerte a Romániai Írószövetség Marosvásárhelyi Egyesületének díját (1981, 1988), valamint a Romániai Írószövetség nemzetiségi íróknak ítélt prózadíját (2000, 2009). A Kortárs folyóirat (1998), a Székelyföld (1998), a Magyar Írószövetség Arany János Alapítványa (2000), az Erdélyi Magyar Írók Ligája (2002, 2007), a Bárka folyóirat (2008) is díjakkal ismerte el értékközpontú, mértékadó munkásságát.”