Az író Vaszilij Bogdanov álnéven is publikált. Varga Melinda erről az alteregóról faggatta egy tavalyi interjúban:
„Orwell 1984 című szatirikus történelmi regénye is érdekli az alteregódat, Tatjana Bogdanova innen érti meg a nagyszüleit, a letűnt korszakot. Az egyik legizgalmasabb része a kötetnek az ide kötődő versfolyam, amely a diktatúra természetére világít rá. Hogyan született meg benned ennek a résznek a története? Van-e olyan versrészlet, amely a kedvenced, és zárszóként idéznéd?
Ez a versciklus még 2009-ben íródott, amikor szabadon bolyongtam Bogdanov legendáriumában. A költő hatvanas évek végi dalmáciai látogatása során olvassa el a regényt, s egy évtized múlva, amerikai látogatása során olvassa újra. Értelmezésével, amint a ciklus egyik verséből is kiderül, mélyen megdöbbenti lányát és Amerikában születő, ott szocializálódó unokáját, hiszen Orwell negatív utópiájáról nem mint regényről, hanem mint leképezett szovjet valóságról beszél. S arról, hogy az ő és a felesége életében igenis megvalósult a totális diktatúra, a rendőrállam. És akkor a versrészlet: »Csalafintán lobognak, felszikráznak, / Szent Iván éjszakáján a tüzek. / Mielőtt belehullnánk a gödörbe, / vár reánk még néhány naplemente, / visszavont kegy, árulás, baleset. / A Nagy Testvér minket néz a képről / és nem kegyelmez soha senkinek. / Lábunk alatt munkagödör tátong.”
Egyik utolsó verse, a Minek vér és halál? Az Irodalmi Jelen júniusi Trianon emlékszámában jelent meg, amelyet ide kattintva olvashatnak el.
Bogdán Lászlót az MMA saját halottjának tekinti. Az akadémia róla készült portréfilmjében betekinthetünk munkássága és személyes élete eddig talán kevésbé ismert területeibe is.
[embed]https://www.youtube.com/watch?v=qvB2_lIoexU&feature=emb_logo[/embed]



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!