Online konferenciát tartott a Magyarságkutató Intézet

A magyar nyelv Trianon előtt és után – Nyelvi és nyelvpolitikai folyamatok a Kárpát-medencében címmel rendez online tudományos konferenciát a Magyarságkutató Intézet a mai napon.

A magyar nyelv Trianon előtt és után – Nyelvi és nyelvpolitikai folyamatok a Kárpát-medencében címmel rendezett online tudományos konferenciát a Magyarságkutató Intézet a mai napon.

Az online rendezvény Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, a konferencia fővédnöke köszöntőjével kezdődött, pontosan tíz órakor.

A miniszter kiemelte, hogy a magyar nyelv a nemzet létrejöttének, fennmaradásának legfontosabb tényezője.

Az évszázadok során sokszor volt veszélyben nyelvünk. II. József idején a germanizálásódás, később a latinosítás kényszerén kellett túllépnünk, ma pedig az angol nyelv hatásával küzdünk. A trianoni határok is nehezítik a magyar nyelv megőrzését. Fontos feladatunk nyelvünk tisztaságának megtartása.

Dr. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, az esemény védnöke vette át a szót és nyitotta meg a rendezvényt. Beszédében többek között elmondta, hogy kevés ilyen tanácskozás van, ahol a nyelvvel foglalkoznak. Egyik legfontosabb feladatunknak tartja, hogy vigyáznunk kell anyanyelvünkre. Említette Jelenits István piarista szerzetest – tanára volt középiskolás korában –, aki a nyelvjárások fontosságára hívta fel diákjai figyelmét.

Pomozi Pétert kérték fel a konferencia levezetésére és a nyitó előadás megtartására, melynek címe: Miért töréspont Trianon a Kárpát-medencei többnyelvűségi gyakorlatban (is)? A délelőtt folyamán előadás lesz többek között az anyanyelvi nevelés tananyagtartalmának alakulásáról.

A délutáni előadásblokkot Takaró Mihály A NAT irodalmi és nyelvi újdonságai Trianon tükrében című előadása nyitja, majd a felvidéki magyar közoktatásról kapnak képet az érdeklődők. A konferencia utolsó blokkjában Sárközy Péter nyelvészprofesszor – aki a római magyar tanszéken tanított – Egyedül nem megy Trianon után című előadását hallottuk. A magyarul olvasó, művelt nyugati értelmiség képzésének fontosságáról beszélt. Zékány Krisztina egyetemi docens az ungvári egyetemről Kárpátaljára viszi a konferencia résztvevőit: „Mert biccen a szó már a szájszögletén” című előadásában a nyelvi és nyelvpolitikai helyzet alakulását mutatja az elmúlt száz évben Kárpátalján.

Utolsó előadóként Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács elnöke kapott szót. Korábbi előadását említi, amelyik az autonómia törekvésekről szólt. Ennek a témának folytatásaként most a nyelvről beszél: Székelyföld saját nyelve a magyar című előadásában.

A konferenciát Vizi László Tamás, főiskolai tanár. a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese zárta. Beszédében megköszönte az intézmény nevében, hogy velük töltötték a mai napot.

A 11 előadásban hallottak alapján összegzett néhány sarkalatos pontot: – Trianon nem csak történelmi, hanem nyelvi trauma is. Ez pedig nemzetvesztéshez vezethet. A nyelvi trauma ennek előszobája. Szó volt a nap folyamán a nyelvpolitika és nyelvi jogok taglalása mellett oktatáspolitikai kérdésekről, nyelvtervezésről.

Fontos javaslatnak tartja, hogy a „határon túli magyarok” helyett használjuk inkább a „Kárpát-medencei nyelvi közösség ” terminológiát. Végül Balogh Edgár gondolataival zárta a rendezvényt, melyeket érdemes megfontolni.

Kiemelünk néhányat:

„Napi szinten vállald a magyar nyelvet! Gyerekeid járasd magyar iskolába! Bérleted legyen magyar színházba! ”

Aki nem tudta élőben követni a konferenciát, a Magyarságkutató Intézet honlapján szerkesztve megtalálhatja majd az előadásokat, sőt egy kötet is készül a konferencia anyagából magyar és angol nyelven.