A magyar nyelv Trianon előtt és után – Nyelvi és nyelvpolitikai folyamatok a Kárpát-medencében címmel rendezett online tudományos konferenciát a Magyarságkutató Intézet a mai napon.
Az online rendezvény Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, a konferencia fővédnöke köszöntőjével kezdődött, pontosan tíz órakor.
A miniszter kiemelte, hogy a magyar nyelv a nemzet létrejöttének, fennmaradásának legfontosabb tényezője.
Az évszázadok során sokszor volt veszélyben nyelvünk. II. József idején a germanizálásódás, később a latinosítás kényszerén kellett túllépnünk, ma pedig az angol nyelv hatásával küzdünk. A trianoni határok is nehezítik a magyar nyelv megőrzését. Fontos feladatunk nyelvünk tisztaságának megtartása.
Dr. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, az esemény védnöke vette át a szót és nyitotta meg a rendezvényt. Beszédében többek között elmondta, hogy kevés ilyen tanácskozás van, ahol a nyelvvel foglalkoznak. Egyik legfontosabb feladatunknak tartja, hogy vigyáznunk kell anyanyelvünkre. Említette Jelenits István piarista szerzetest – tanára volt középiskolás korában –, aki a nyelvjárások fontosságára hívta fel diákjai figyelmét.
Pomozi Pétert kérték fel a konferencia levezetésére és a nyitó előadás megtartására, melynek címe: Miért töréspont Trianon a Kárpát-medencei többnyelvűségi gyakorlatban (is)? A délelőtt folyamán előadás lesz többek között az anyanyelvi nevelés tananyagtartalmának alakulásáról.
A délutáni előadásblokkot Takaró Mihály A NAT irodalmi és nyelvi újdonságai Trianon tükrében című előadása nyitja, majd a felvidéki magyar közoktatásról kapnak képet az érdeklődők. A konferencia utolsó blokkjában Sárközy Péter nyelvészprofesszor – aki a római magyar tanszéken tanított – Egyedül nem megy Trianon után című előadását hallottuk. A magyarul olvasó, művelt nyugati értelmiség képzésének fontosságáról beszélt. Zékány Krisztina egyetemi docens az ungvári egyetemről Kárpátaljára viszi a konferencia résztvevőit: „Mert biccen a szó már a szájszögletén” című előadásában a nyelvi és nyelvpolitikai helyzet alakulását mutatja az elmúlt száz évben Kárpátalján.
