Az Ilf és Petrov művéből készült és a Budapesti Tavaszi Fesztivállal koprodukcióban létrehozott Tizenkét szék című előadás után idén A tizennégy karátos autó tizenkét dallal kísért sivatagi történetét ismerheti meg a közönség a Városmajorban. Hogyan lesz egy sivatagi ámokfutásból összművészeti élmény? Kiderül az alábbiakból.
Fotók: Mirkó István
Rejtő Jenő humora utánozhatatlan, fantáziája sajátos világot hozott létre a magyar regényirodalomban. A tizennégy karátos autó a legnépszerűbb művei közé tartozik. Emlékeznek erre? „– Személyzet! – kiáltotta Gorcsev. Felvonultak a pincérek. Élen a titkár.
– Parancsol?
– Van ebben a szállóban úgynevezett fejedelmi lakosztály?
– Természetesen. Tizenkét szobás appartement.
– Vanek urat helyezzék el nyomban mind a tizenkét szobában. Ha felépül, jöjjön utánam.
– Hol találja Önt?
– Nem tudom.”
Ehhez hasonló, egyszerűségükben abszurd párbeszédekkel van tele a regény, amelynek főszereplője az arany alvázú autó és dilettáns sofőrje, és persze a szerelmi szál is kihagyhatatlan. A milliomos Gorcsev Iván (az ő jövendőbeli apósáé a főszereplővé avanzsáló értékes autó), a titkára, a talpig önérzetes Vanek úr, a francia idegenlégió, amelyben Vanek úrnak Gorcsevet hivatott helyettesíteni: előre látható, hogy poénok özöne zúdul az olvasóra. Nem csoda, ha a történet megihlette a Budapest Bár zenészeit, hiszen a zenekar stílusával, zenei sokoldalúságával minden korosztályt elbűvöl. Az előadás kulcsjeleneteihez a Budapest Bár zenészei és Szűcs Krisztián írtak dalokat, a végeredmény pedig egy varázslatos összművészeti élmény.
A zenekar élőben, koncertszerűen játszik, a színpadi jeleneteket a dalok fűzik össze amelyeket nem énekesek, hanem nyolc színművész ad elő: Dankó István, Lengyel Benjámin, Mentes Júlia, Mertz Tibor, Mikó István, Rába Roland, Szécsi Bence e.h., Tóth Balázs e.h. A produkció rendezője és egyben díszlettervezője a Jászai Mari-díjas Keresztes Tamás, aki Divinyi Rékával együtt adaptálta színpadra a regényt. A Keresztes Tamás által létrehozott látvány Rejtő írói világából új műfajt, zenés „képregényszínházat” teremt, ennek megvalósításához járulnak hozzá Várai Artúr grafikái és rajzai, Nagy Tamás animációja, és Bartos Letícia jelmezei is mind ezt a célt szolgálják.
