Rövid filmvetítéssel kezdődött Balog Zoltán Nem csak kenyérrel… – Beszédek, imádságok írások koronavírus idején című könyvének bemutatója kedd délután a Hold utcai református templomban. A kisfilmben Balog Zoltán rámutatott, a járvány első hullámában tizenkét alkalommal közvetítettek istentiszteletet, amelyet több mint ötszázan követtek online. A vetítés után a pódiumbeszélgetést vezető Gundel Takács Gábor úgy fogalmazott, a Nem csak kenyérrel… kötete, amely a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg, mindannyiunk története, egy korrajz, amely sok-sok gondolatot fűz egybe. A kronologikus gyűjtemény a kereszténység nagy ünnepeit veszi végig Húsvéttól egészen Pünkösd utánig. A keresztény ünnepek kézen fognak és vezetnek bennünket az időben, ezeket ugyanis nem lehet elpusztítani.

Fotók: Havran Zoltán
A könyv címe kapcsán dr. Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója megjegyezte, a kötet több fejezetében kibontja a szerző a test és a lélek összefüggéseit. „Amikor a kenyérről beszélünk, Krisztus testéről is beszélünk” – emelte ki. Molnár Ambrus református lelkész számára jól ismert igeszakasz kezdete ez a mondat. Mint mondta, ebben benne van az is, hogy a valóság több mint amit látunk. Balog Zoltán hangsúlyozta, azért ezt a címet választotta könyvének, mert a test és a lélek összetartozik. Egyik nem létezik a másik nélkül. Ez a kötet nem szentenciákról szól, hanem gondolatébresztésről – tette hozzá.
Velkey György számára új élményt adott a különböző műfajú szövegek egymás után való elolvasása. Molnár Ambrus református lelkészként is olvasta a kötetet, amelyben huszonkét írást találunk mai nyelven, érthetően megfogalmazva. Mint rámutatott, hasonló vágyai, megtapasztalásai voltak, mint a szerzőnek. A nehéz időszakban Isten igéje maradt meg, segített. Balog Zoltán megjegyezte, a könyvben azt is taglalja, hogyan él a közösség a bajban, s hogyan erősödik meg a gondviselő Isten igéje által. Mint hozzáfűzte, az egyháznak a tanítás a dolga. El kell juttatni egymásnak az üzenetet. A bábeli toronyépítés története és a XXI. századi világjárvány című írásában például azt fejti ki, hogy a határokat nem tisztelő ember előbb-utóbb bajba kerül. „Fontos a saját határaink tisztelete, s a fölfelé törekvés helyett, a horizontális kapcsolatainkra kellene koncentrálnunk” – hangsúlyozta Balog Zoltán. Amit pedig Isten büntetésének tekintünk, az semmi más, mint tetteink következménye – tette hozzá. A Trianon 100 című írás az újrakezdés miatt került be a kötetbe. „Trianon egy olyan közösségi trauma, amelyből pozitív energiák születtek Istennek köszönhetően. Trianon példája mutatja, az újrakezdés népe vagyunk.”