Már a programfüzet kézhezvételekor a bőség zavarával küzdöttünk, és ez nem lehetett másként a fesztivál többi látogatójával sem. Többeket láttunk egy-egy eseményről kijőve megállni és vitatkozni a füzetke böngészése közben, hogy merre tovább, mi legyen a következő helyszín. Nagyon jó ötlet, és ez a fesztivál korábbi igazgatójának, Márta Istvánnak, de az újnak, Pataki Andrásnak is javára írható, hogy rengeteg volt az állandó, mindennap, illetve egész nap látogatható program, így például aki lekéste a HP udvarban immár hagyományosan szombaton 11 órától látogatható Szatyor Győző-tárlat megnyitóját, magát a kiállítást vasárnap estig megtekinthette, és Hoppál Péter országgyűlési képviselő, a fesztivál egyik alapítója, ötletgazdája készséggel bemutatta soron kívül is az érdeklődőknek az ormánsági képzőművész metszeteit és fafaragásait, amelyek a hagyományos életforma pusztulásának mementói. Sőt elmesélte azoknak a díszes ládáknak „szökrönyöknek” a történetét is, amelyek szintén a kiállítótérré avanzsált pajtában láthatók.
