Tudás- és hazaszeretet – Szent-Györgyi Albert élete és emlékezete

„Jó az, ami jó a társadalomnak, az életet szolgálja és nem sért másokat ...„ – Szent-Györgyi Albert

Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas és Kossuth-díjas orvos, biokémikus. Forrás: Fortepan/Semmelweis Egyetem Levéltára

A háborúba lépés után a professzor körül kialakuló csoportosulás egyre inkább politikai alternatívát is jelentett, mintegy készülve arra, hogy adott pillanatban képesek legyenek a hatalmi vákuum kitöltésére. Magukat Szent-Györgyi Szervezetnek, azaz SZESZ-nek nevezték. Szent-Györgyi nemzetközi ismertsége és a köré szerveződő németellenes nézeteket valló értelmiség alkalmassá tette személyét arra, hogy a kormány tudtával tárgyalásokat folytasson az angolszász hatalmakkal. 1943-ban kalandos körülmények között utazott Isztambulba, ahol a balkáni partraszállás reményben egyeztetett a kiugrásról az angolokkal. A németek tudomást szereztek a titkos küldetésről, a Nobel-díjas tudós illegalitásba kényszerült, de a szervezkedés nem tört meg. Már 1943 végétől készültek a fegyveres harcra, eszközöket gyűjtöttek és kiképzéseket tartottak, így 1944. március 19-ét, vagyis a német megszállást követően azonnal átálltak az ellenállásra.

Szent-Györgyi igyekezett kapcsolatokat kiépíteni a nemzeti ellenállás különböző csoportjaival, központjuk a Nagymező utca egyik pincéjében volt, ahol a Taurus vaskereskedés működött. A kereskedés mögötti helyiségekben nyomdagépektől a rádióadókon át a fegyverekig a legkülönbözőbb felszerelések biztosították a sikeres harc feltételeit; összekötőik és rádiósaik kapcsolatot tartottak nemcsak a többi földalatti szervezettel, de a kormánnyal és az angolszászokkal is; kiterjedt zsidómentő akciókat szerveztek, sikerrel szerezték meg a németek fegyverszállítmányát. A Szent-Györgyi Albert vezette csoport és hozzájuk hasonlóan a nemzeti ellenállásban résztvevők százai-ezrei hősiesen szálltak szembe a náci és a nyilas terrorral, megvédve a haza becsületét. Hitler személyesen adott ki elfogató parancsot a professzor ellen, de a magyar nemzeti ellenállás és a svéd követség együttműködésének köszönhetően nem sikerült elfogniuk őt. A közeledő frontvonalon átcsempészve a szovjetekhez menekítették, és Szent-Györgyi a készülő új világ egyik kiszemelt jelképe lett.

Nem sokáig dédelgethetett illúziókat arról, hogy valódi demokratikus építkezés veszi kezdetét Magyarországon a háború lezárultával, és 1947-ben úgy érezte, saját biztonsága érdekében emigrálni kénytelen. Az Egyesült Államokban telepedett le, itt folytatta és teljesítette be tudományos életművét. 1973-ban látogatott először vissza szülőhazájába, és 1978-ban maga is tagja volt annak a delegációnak, amely ünnepélyes keretek között visszaszolgáltatta a Szent Koronát Magyarországnak. Írásait nemcsak az orvostudomány, de a pedagógia és az etika területén is számon tartja az utókor. Ez utóbbiról így nyilatkozott: „Amire az új világnak elsősorban szüksége volna, az valamiféle Nemzetközi Erkölcsi Szabvány Hivatal volna, amely meghatározná, hogy mi a jó és mi a rossz. A jó és a rossz ugyanis nem homályos fogalmak. Jó az, ami jó a társadalomnak, az életet szolgálja és nem sért másokat; a rossz ennek az ellenkezője.”

A szerző Borvendég Zsuzsanna tudományos munkatárs

Az eredeti cikk a Magyarságkutató Intézet honlapján olvasható el.