Visegrádi portrék – Közép-Európa nagyágyúi

Vajon mennyire ismerjük egymást mi, közép-európaiak? Nagyon, kevésbé vagy édeskevésbé? Gaál Tibor portrégrafikus Visegrádi portrék című kiállításán rádöbbenünk arra, hogy miért kellene minél jobban ismernünk egymás kultúráját.

Gaál Tibor Visegrádi Portrék kiállitás megnyitó. 20201021 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

Stanisław Lem űrhajósruhában, a földgömbbel focizó Puskás Ferenc, a kamerázó Miloš Forman. Mi a közös ezekben az emberekben? Találós kérdésnek talán gyenge volna, de azt hiszem, mégsem vágnák rá rögtön azt, hogy a közép-európaiság. Pedig sokat hallunk a V4-ekről, szóval Közép-Európáról. Nem ártana kissé jobban megismerni egymást. Erről szól Gaál Tibor új kiállítása a Visegrádi portrék. A Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett portrékarikaturista évekkel ezelőtt kezdte el Nagy magyarok című sorozatát, amelyet a Visegrádi együttműködés 30. évfordulójára szlovák, cseh és lengyel „nagyok” portréival egészített ki. A válogatott arcképcsarnokban szereplő húsz neves személyiség a történelem, az irodalom, a művészet, a tudomány és a sport területén alkotott maradandót. Gaál Tibor ezt kultúrmisszió­nak tekinti – a jövőben gyarapítani tervezi a sorozatát –, és a ­V4-ek kulturális legendáriumán dolgozik.

Kiállítása négy részből áll, országonként öt jeles közép-európai portrékarikatúráját láthatjuk. Magyarországgal kezdődik a tárlat, ráadásul Hugonnai Vilma gróffal (1847–1922), az első magyar orvosnővel, ami a járvány miatt különösen értékes tiszteletadás. Rá­adásul intő figyelmeztetés is: hazánkban egy általános iskola és egy tér viseli a nevét, kórházat például nem neveztek el róla, tehát kissé arra is ráébreszt minket Gaál Tibor, hogy itthon is jobban számon kellene tartani a jeles magyarokat. Utána a Lánchidat kezében egyensúlyozó Széchenyi István gróf következik, majd az írótollvégű evőeszközökkel vacsorázó ­Krúdy Gyula, a magyar életérzés mestere követezik, őt követi Neumann János matematikus, a digitális számítógép megalapozója, és végül a legismertebb magyar, Puskás Ferenc, az Aranycsapat kapitánya.

A magyar portrék közül Neumann Jánost, Puskás Ferencet és Krúdy Gyulát választotta ki a grafikus
Fotó: Bach Máté

– Ha elmész Grönlandra, sőt még északabbra, és találkozol egy jegesmedvével, akinek azt mondod, hogy magyar vagy, akkor a válladra roskad, átölel és azt brummogja: Puskás! – mondta a művész.

Gaál Tibor a személyeket illetően tanácskozott a szlovák, a cseh és lengyel intézetekkel, de fenntartotta magának a választás jogát, tehát maga döntötte el, hogy kiket rajzol le.

A szlovákokkal folytatódik a tárlat, szintén egy hölggyel: Ľudmila Podjavorinska (1872–1951) költő, prózaíróval, akit a gyerekkönyvei tettek ismertté, mint például a Čin-Čin. Itt láthatjuk még Aurel Bohuslav Stodola fizikust, a gőz- és gázturbinák elméletének megalkotóját, Jozef Ignác Bajza szlovák írót, pozsonyi kanonokot, Pavol Országh Hviezdoslav költőt, drámaírót és Svetozár Hurbán Vajanský írót, újságszerkesztőt is.

A csehek sora drámaian kezdődik, Ema Destinnová (1878–1930) világhírű cseh opera-énekesnővel, vérbeli drámai szopránnal, aki a New York-i Metropolitan Operától kezdve a milánói ­Scaláig a világ minden valamirevaló színpadán fellépett, utána Antonín Dvořák zeneszerző következik, IX. szimfóniájának 4. tételét minden magyar metálrajongó ismeri, mivel ezzel kezdődik az első Moby Dick-album, az Ugass, kutya! és általában mindegyik Moby Dick-koncert. A sor Bedřich Smetanával, a cseh nemzet függetlenedésének nagy zeneszerzőjével folytatódik, majd Miloš Forman többszörös Oscar-díjas cseh–amerikai filmrendezőt láthatjuk, aki egy kis kamerát tart az asztalán, de Emil Škoda gépészmérnök, a Škoda Művek alapítója sem maradt ki az enumerációból.

A lengyeleket Maria Salomea Skłodowska-Curie (1867–1934) lengyel származású, Nobel-díjas fizikus és kémikus képviseli, majd Andrzej Wajda Oscar-díjas filmrendező, Mikołaj Kopernik csillagász, a heliocentrikus világkép kidolgozója, Adam Mickiewicz költő, a lengyel Petőfi, és Stanisław Lem sci-fi-író portréi következnek. A Visegrádi portrék. Arcképek Közép-Euró­pa múltjából – a Visegrádi együttműködés 30. évfordulójára című kiállítás most a Várkert Bazárban látható, majd Brüsszelbe, Prágába, Varsóba és Pozsonyba is elviszik.