Kibédi népmeséket adtak ki Ráduly János gyűjtéséből

A Hagyományok Háza kiadványát a karácsonyi könyvpiac különlegességének szánják.

A Hagyományok Háza újabb hangzómellékletes népmeseválogatás-sorozatot indított a mesehallgatás, a meseolvasás és a mesemondás népszerűsítéséért. A Kibédi népmesék Ráduly Jánostól című sorozatindító kötetet a közreadók a karácsonyi könyvpiac különlegességének szánják.

– A Hagyományok Háza egy sorozat koncepcióját dolgozta ki, az új sorozat alapelvét három szóval jellemezném: hallgasd, olvasd, mondd! – fogalmazott Dala Sára népmese szakelőadó, a kötet szerkesztője. – A mottó egyben nyitást is jelent a pedagógusok és közművelődési szakemberek mellett a gyerekek, az érdeklődő nagyközönség felé is. Ennek jegyében, a Kibédi népmesék Ráduly Jánostól című kötetben – átvéve a gyűjtő eredeti publikációinak közlésmódját – az irodalmi köznyelvhez közelítő népmesék kaptak helyet. Kifejezett szándékunk, hogy aki a gyűjteményt elolvassa és a hangzóanyagával is megismerkedik, az a mesemondásba is beletanulhasson – hangsúlyozta Dala Sára.

Ráduly János, tanár, folklórkutató a kötet anyagát a hetvenes-nyolcvanas években gyűjtötte. Életműve figyelemreméltó, több mint 130 kötetet publikált, amelynek mintegy tizedrésze népmesekiadvány. Az utóbbiakból válogathattak ki huszonegy mesét, amelyeket Ráduly János életének meghatározó falujában, a Kis-Küküllő menti Kibéden gyűjtötte. A Hagyományok Háza célja, hogy a válogatást a magyarországi terjesztés mellett külhonban is népszerűsítsék. – A kibédi adatközlők magyarok és magyar anyanyelvű cigányok voltak, az eredeti népmeséket a kutató magnetofonra rögzítette, majd leírta a felvett szöveget. Ráduly, mint ahogy minden kötetében jelezte is, a hallottakat stilizálta, s az irodalmi köznyelvhez közelítette, úgy, hogy a székelyes, „kibédies” íz a történetekben ne csorbuljon – mondta el a szerkesztő.

Az összeállítás újdonsága abban rejlik, hogy a meséket élőben is meg lehet hallgatni – a magyar mesemondás hagyományos stílusában, vagyis nem felolvasva, hanem fejből, improvizálva elmondva. Mivel a kibédi mesemondók hangja, az egykori magnófelvételek már nem használhatók, mai mesemondók tolmácsolják az eredeti szövegeket.. Ebből az olvasó is bátorítást kaphat, ha e rövidebb-hosszabb meséket továbbadja, már a saját szóhasználata is helyet kaphat a saját mesemondásában. Ugyancsak e célt szolgálja az előszó, s a szakértői utószó, valamint a tájszavak és régies szavak jegyzéke. A kötetet Streicher András illusztrációi színesítik, a tájszavak és régies szavakról pedig jegyzék található a kiadványban.

– A kibédi népmesék közül – mint a legismertebb, legszebb, leghosszabb műfaj – a tündérmeséket emelte ki Dala Sára. – A gyűjtések archaikus, régies elemekben gazdag meseanyagot dokumentáltak, melyek különlegesen szép nyelvi fordulatokat őriztek meg. Olyan régi, művelődéstörténetileg is érdekes motívumok kaptak e mesékben szerepet, mint például a „hősi álom” motívuma: az egy hétig alvó, ebből erőt gyűjtő hős említése. A tündérmese fontos eleme általában is, hogy a végén a főhős diadalmaskodik, a bűnösök pedig meglakolnak. Egyik kibédi mesemondónknál ez az általános mesei epizód az istenítéletmotívummal gazdagodik: feldobják a kardot az égbe, ami visszahullva az ártatlant elkerüli, s a bűnöst találja el – részletezte a szakelőadó.

A könyv megvásárolható a Hagyományok Háza webáruházában.