A múlhatatlan emlékű Ipolyi Arnold – A püspök 1886. december 2-án hunyt el

A hazafiságot, a nemzetet és a művelődést előtérbe helyező nézetei sokáig mérvadóak voltak a korabeli közgondolkodásban.

Fabó Edit
Forrás: Magyarságkutató Intézet2020. 12. 02. 8:41
Benczúr Gyula: Ipolyi Arnold, 1892. Forrás: Forrás: Wikipedia
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Szent Jobb apátságának pecsétlenyomatai a 14. századból.

Ipolyi Arnold a dualizmus korának meghatározó személyiségévé vált, amelyhez jelentős mértékben hozzájárultak a Magyar Történelmi Társulat éves tanácskozásai. A rendezvények országos eseménynek számítottak, s a megnyitóbeszédeket a napilapok szinte teljes egészében közreadták. A tudós püspök az általa választott tárgyat a lehető legárnyaltabban mutatta be, így alkalom nyílt arra, hogy a tágabb összefüggések nyomán teljes kultúr- és társadalompolitikai programot fogalmazzon meg. 1876-ban is ő nyitotta meg a társulati találkozót, A magyar nemzetegység és államnyelv történeti alakulása címmel tartott beszédét különösen nagy sajtófigyelem övezte, amelyben a nemzetpolitikai egység és a nemzeti összetartozás mellett érvelt. Az elhangzottakat egyaránt leadta a kormánypárti, a mérsékelten kormánypárti (vagy ellenzéki) és az ellenzéki újságok. Utóbbiak közül az egyik, az Egyetértés augusztus 29-i számának 2. oldalán megjegyezte, hogy „vajha minden pap ily nemzeties irányu, tetőtül talpig magyar szellemen müködnék s terjesztené a tudomány áldásait.” A beszédet a Századok az az évi 7. számának mellékletében is megőrizte. Ipolyi Arnoldnak a hazafiságot, a nemzetet és a művelődést előtérbe helyező nézetei sokáig mérvadóak voltak a korabeli közgondolkodásban. S mivel a Magyar Történelmi Társulat rendszerint augusztus 20-a körül bonyolította le az éves gyűlését, ezért a nyitógondolatok a Szent István-napi ünnepségek után – a megemlékezések eszmeiségének időszerű, gyakorlati értelmezéseként – nyomatékosabb iránymutatást jelentettek a közvéleménynek.

A köztiszteletnek örvendő püspök 1886. december 2-i halála váratlanul érte a kortársakat. Művei megkerülhetetlenekké váltak, s a tartalmas életműbe beletartoztak azok a műgyűjtemények is, amelyek ma a Szépművészeti Múzeumban, a Nemzeti Múzeumban és az esztergomi Keresztény Múzeumban találhatók. Emlékezetének adóznak a róla elnevezett tudományos és művészeti díjak.

A szerző: Fabó Edit, a Magyarságkutató Intézet kutatója

Az eredeti cikk a Magyarságkutató Intézet honlapján olvasható el.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.