Ipolyi Arnold a dualizmus korának meghatározó személyiségévé vált, amelyhez jelentős mértékben hozzájárultak a Magyar Történelmi Társulat éves tanácskozásai. A rendezvények országos eseménynek számítottak, s a megnyitóbeszédeket a napilapok szinte teljes egészében közreadták. A tudós püspök az általa választott tárgyat a lehető legárnyaltabban mutatta be, így alkalom nyílt arra, hogy a tágabb összefüggések nyomán teljes kultúr- és társadalompolitikai programot fogalmazzon meg. 1876-ban is ő nyitotta meg a társulati találkozót, A magyar nemzetegység és államnyelv történeti alakulása címmel tartott beszédét különösen nagy sajtófigyelem övezte, amelyben a nemzetpolitikai egység és a nemzeti összetartozás mellett érvelt. Az elhangzottakat egyaránt leadta a kormánypárti, a mérsékelten kormánypárti (vagy ellenzéki) és az ellenzéki újságok. Utóbbiak közül az egyik, az Egyetértés augusztus 29-i számának 2. oldalán megjegyezte, hogy „vajha minden pap ily nemzeties irányu, tetőtül talpig magyar szellemen müködnék s terjesztené a tudomány áldásait.” A beszédet a Századok az az évi 7. számának mellékletében is megőrizte. Ipolyi Arnoldnak a hazafiságot, a nemzetet és a művelődést előtérbe helyező nézetei sokáig mérvadóak voltak a korabeli közgondolkodásban. S mivel a Magyar Történelmi Társulat rendszerint augusztus 20-a körül bonyolította le az éves gyűlését, ezért a nyitógondolatok a Szent István-napi ünnepségek után – a megemlékezések eszmeiségének időszerű, gyakorlati értelmezéseként – nyomatékosabb iránymutatást jelentettek a közvéleménynek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!