Akinek barátai vannak, az sosem bukhat el

A karácsony esti családi mozi manapság Chris Columbus Reszkessetek, betörők! című 1990-ben készült filmje, de nem mindig volt ez így. Előtte a megkerülhetetlen karácsonyi tévéfilm Frank Capra 1946-os Az élet csodaszép című alkotása volt az igencsak nagy népszerűségnek örvendő James Stewart és a tündöklő Donna Reed főszereplésével. Egy igazán lélekemelő, könnyfakasztó pillanata ez a mű a filmtörténetnek, az üzenetei pedig a mai napig érvényesek.

2020. 12. 19. 8:00
Fotó: Örökmozgó
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az 1970-es évek közepétől közel másfél évtizeden keresztül a nyugati tévécsatornák kedvenc karácsony esti családi mozija Frank Capra Az élet csodaszép című, 1946-ban készült alkotása volt. Egy igazi filmtörténeti gyöngyszemről beszélünk, ami máig nézhető, egy kicsit sem tűnik porosnak, lassúnak vagy unalmasnak, pedig mennyit változott 1946 óta a film formanyelve! Érdekes, hogy az alkotás a maga korában megbukott, a cég, amely gyártotta, tönkrement. Majd eltelt három évtized, és a tévénézők kedvence lett.

James Stewart a főszereplő, aki egészen megható ügyetlenséggel és esetlenséggel kanyarítja a mozivászonra George Bailey figuráját. A történet szerint Bailey egy kisvárosi takarékpénztár vezetője lesz, bár nem igazán akar ő a pénz világában dolgozni, inkább tanulna, utazna, bármi mást csinálna, csak ezt nem. A fordulat viszont az, hogy olyan bankvezető lesz belőle, aki szociálisan érzékeny, szegények tömegein segít úgy, hogy kihozva őket a nyomornegyedekből méltó lakhatási körülményeket teremt nekik emberbarát banki megoldások révén.

Persze a klasszikus bankrendszer nem nézi jó szemmel a kisvárosi takarékpénztár működését, amely nem az extraprofit hajszolásával van elfoglalva, hanem azzal, hogy valós segítséget nyújtson azoknak, akik rászorulnak.

George Bailey-t (James Steward) a pénzügyi slamasztikából a felesége (Donna Reed) húzza ki
Fotó: Örökmozgó

Bár George Bailey nem lesz gazdag ember, de az általa vezetett takarékpénztár túlél minden válságot, (szinte) minden ármánykodást. A mai kor embere, aki először látja a filmet, egyszerűen nem hisz a szemének. Egyrészt szembesül azzal, hogy több mint hetven éve nem változott semmit a pénzvilág, legalábbis a gondolkodásmódja. Másrészt annyira emberi és a mai napig annyira aktuális a mű mondanivalója, hogy ma is igazán izgalmasnak hat.

Az élet csodaszép más szempontból is aktuális manapság. George Bailey ugyanis egy négygyermekes családapává válik a film folyamán, s bár szerényen él, de szépen. Sok szó esik arról ma is, hogyan lehet szépen élni. Ez a film bemutatja. Persze a banki világ ármánykodása előbb-utóbb csak célhoz ér, George Bailey eljut addig, hogy öngyilkos akar lenni. És ekkor jön az isteni beavatkozás, egy angyalt küldenek épp szenteste, hogy megakadályozza az öngyilkosságot. Bár a film már a banki világ kritikájával és a nagycsaládos élet kedves bemutatása révén elnyerheti a nézők tetszését, de Frank Capra még ekkor is tartogat némi, nem is akármilyen, meglepetést. Bailey ugyanis elkeseredésében azt mondja a megmentésére a Földre küldött angyalnak, hogy az lett volna a legjobb, ha meg sem születik. Erre az angyal úgy dönt, hogy akkor megmutatja neki, milyen világ is lenne nélküle. Nekünk, magyaroknak ebben a pillanatban eszünkbe is jut Madách Imre Az ember tragédiája című drámája, amelyben hasonló a helyzet, csak épp ellentétes. Madáchnál Lucifer mutatja be a jövőt, és azzal a céllal, hátha öngyilkos lesz Ádám. Itt egy jó célért küzdő angyal nem a jövőt mutatja, hanem egy olyan jelent, amelyben egy jó ember életműve hiányzik. Brutális képek következnek egy szegény és emiatt agresszívvé vált kisvárosról.

Érdekes megoldása a filmnek, hogy a Földre szállt angyal „csak” a férfi életét menti meg, a pénzügyi slamasztikából a felesége húzza ki, akit a tündöklő Donna Reed alakít, mégpedig úgy, hogy már a csendes nézése megért volna egy Oscar-díjat. A feleség egyébként nem tesz mást, csak segítséget kér azoktól, akiken a kisvárosi takarékpénztár egykoron segített. És innentől kezdve egy olyan filmtörténeti pillanat jön, amelyet igen nehéz nem könnybe lábadt szemmel végignézni. Tanulság is van, az angyal üzeni leginkább nekünk, nézőknek: „Akinek barátai vannak, az sosem bukhat el.”

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.