Betlehemi királyok

A magyar rock tenorjai és a táncdalénekesek könnyedebb lírikusai éppúgy megemlékeztek munkásságuk során a karácsony ünnepéről, mint a rock and roll, a diszkó vagy a rap képviselői. Mondhatni, hogy aki valamit is számít a hazai pop-rock palettán, az valamilyen szinten foglalkozott a szeretet ünnepével. Már csak a műfaj sajátosságaiból is adódóan azonban szinte borítékolhatóan nem hagyományos eszközökkel és kivitelezéssel, hanem valamilyen mértékben és szempontból bizonyosan extravagáns módon. Közülük emeltünk ki most néhányat, ahogy tettük ezt már előző alkalommal.

A Kádár-rendszer kultúrpolitikájának némiképp ellentmondásos enyhülése a nyolcvanas évek közepétől abban is tetten érhető volt, hogy kicsit engedve a szigoron néhány vallási tematikájú művészeti alkotást is engedtek megjelenni. Így adhatta ki 1985-ben a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV) a Kormorán együttes által összeállított és feljátszott Betlehemi királyok című nagylemezt, amelyen sztárparádéval adták elő a jobbnál jobb, ámde mégsem elcsépelt karácsonyi dalokat, amelyek között persze nem kizárólag vallásos tematikájú dalok voltak. A kiadvány nem maradt meg a pusztán hanghordozó formátumnál, a Magyar Televízió (MTV) A téli csillag meséje címmel néhány változtatással még ugyanebben az évben televíziós műsorra vette Koltay Gábor rendezésében, és az évek során jó néhányszor le is adta (a Moszkvából irányított glasznoszty, azaz nyíltság politikájának jegyében aztán az MTV 1987-ben odáig merészkedett, hogy először a kommunizmus története alatt élőben közvetítette a Szent István-bazilikából az éjféli szentmisét). A lemezen híres magyar költők karácsonyi versei éppúgy szerepelnek prózában, mint megzenésített formában.

Fekete bárányokból betlehemi királyok

A Szép a fenyő című dinamikus dallal kezdődik a lemez, amelyet Nyertes Zsuzsa énekel el Weöres Sándor verse alapján, a fődallamot vivő furulyaszó és persze a zenekar kíséretében. A televíziós műsornak címet adó verset a filmrendező fia, Koltay András (akkor még Andris, ma a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora) szavalja el, míg a következő, Nyájhívogató című számot Margit József, a Kormorán basszusgitárosa dalolja el akusztikus gitárok és furulyaszó kíséretében. Ez az első szám, amelyben már vallási motívum, Szűz Mária, a kis Jézus és Szent József – aki éppen szalonnát szel és cipó van a markában – is szerepel. A tétel képletesen is érthető, hiszen a nyáj maga a kereszténység, a pásztor pedig Jézus, aki ekkor még gyermek, de később ő fogja összegyűjteni a híveit. Dsida Jenőt sem ölelte keblére a kádári hatalom, mégis ekkor már szerepelhetett Itt van a szép karácsony című verse a lemezen, amit Kováts Adél (a Radnóti Színház jelenlegi igazgatója) énekelt el nagyon érzelmes hangvétellel jó gyermekekről és a legfőbb evangéliumról, arról, hogy „Kis Jézuska született”. A dalban a végén a meghitt hangulatot nagyon megfogó basszusgitárszóló hallatszik.

A lemez főattrakcióját előkészítendő Sztankay István szavalta el a Három királyok című francia népköltést (Rab Zsuzsa fordítása), amit Csurgai Katalin énekével vettek fel. Majd jöttek az egykorvolt „fekete bárányok”, akiket ekkorra már megszelídített a hatalom és az István, a király rockopera sikerével országos ismertségre tettek szert: Vikidál Gyula és Deák Bill Gyula, illetve a „tiszteletbeli fekete bárány” Varga Miklós, aki a P. Mobilból kivált tagokkal együtt zenélt egy ideig a P. Boxban, de ez idő tájt már átadta az énekesi posztját nagy példaképének, Vikidál Gyulának, aki a Dinamit érintésével szintén a P. Mobilból landolt. A három magyar szupersztár éneke jelenti a lemez csúcspontját, ők Gáspár (Varga Miklós), Menyhért (Vikidál Gyula) és Boldizsár (Deák Bill Gyula), a József Attila Betlehemi királyok című versében szereplő látogatók Jézusnál. A mintegy kuriózumként a lemezen Tolcsvay László által jegyzett zenében a mikrofonhoz jutott még a két Kormorán-tag Margit József és Jenei Szilveszter is, illetve egy mondat erejéig prózában a Szűz Máriát alakító Nyertes Zsuzsa. A pártállam szempontjából talán túlságosan is egyháziasra sikerült repertoárt egy kicsit „puhítani” kellett ideológiailag, ezért is – no meg persze azért, mert megütötték a színvonalat – kerülhettek bele az összeállításba a bensőséges hangulatot árasztó Téli éjszaka és a játékos hangvételű Esik a hó című számok, előbbi Gustav Fröding verse Jenei Szilveszter tolmácsolásában, utóbbi Szabó Lőrinc költeménye és Varga Miklós énekli, a gyerekek nagy örömére. Ady Endre Kis Karácsonyi énekében – amit Lukács Sándor ad elő – megjelenik „1883 csúf karácsonya”, amikor Ady mindössze hatéves volt (komoly találgatásra ad okot a pontos évszám, valószínűleg életrajzi megalapozottságú, és a költő személyes élményein alapul). Ez megint csak fajsúlyosabb szám, tele vallási utalásokkal.

A komolyságot oldja Moór Marianna előadásában a Suttog a fenyves vígan csilingelő dala, míg a versidézetet feldolgozó Csodafiú-szarvas az ősi pogány mitológiát vegyíti a keresztény motívumokkal („Csodafiú-szarvas feláll az oltáron”). A Juhász Gyula által írt Karácsony felé című dal lírai megszólalása az egyik gyöngyszem ezen a lemezen, az emberi értékek egész évben való megtartásáról szól Kárpáti Denise énekével. Ezt a vonalat erősíti Hegedűs D. Géza tolmácsolásában Borisz Paszternak Téli éjszaka című versének megzenésítése (a magyar szöveg szintén Rab Zsuzsa munkája). Kányádi Sándor Jó szánút, jó fejsze című verse, amit Ujlaky László szaval, kicsit megakasztja a zeneszámok sorozatát. Ez azért érdekes, mert itt néhány erdélyi tájnév is elhangzik, ami az addigi közbeszéd gyakorlatától jelentősen eltér, lévén, hogy a Kádár-rendszerben tabusított témáról volt szó, hiszen a proletár internacionalizmus keretei között nem lehetett helye a nemzetek közötti versengésnek, mert a távoli jövőben – így a kommunizmus – úgyis megszűnik majd a népek közötti különbség, amely egyetlen nagy embertömegben oldódik majd fel. Aztán A három király napkeletről című dal visszahozza a rondótémát, amelyre felfűzve dolgozták fel a karácsonyi ünnepet. Heinrich Heine versét Fazekas Anna fordításában Hűvösvölgyi Ildikó énekli el szépen csengő szoprán hangján a Kormorán kíséretében. A szöveg szerint egy ideig bolyonganak, aztán a betlehemi csillag vezetésével végül siker koronázza törekvésüket, amit zeneileg egy jóízű dudorászással illusztrálnak.

Hűvösvölgyi Ildikó a Magyar Rádió stúdiójában, 1982-ben
Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán

A lemez záróakkordjában Vikidál Gyula énekli Nagy László Játék karácsonykor című versét, amely címével ellentétben kellő komolysággal vázolja fel, milyen szegényes, mondhatni megalázó körülmények között látott napvilágot az emberiség Megváltója. A zene is ezt támasztja alá, ha nem is kemény rock, de azért feszes dob-basszus ritmus kíséri, a basszusgitár pedig kifejezetten érces hangon szólal meg, mintegy megjelenítve Jézus születésének emberpróbáló viszonyait. A Magyar Rádióban felvett nagylemez azonban mégsem így ér véget, hanem az ebből átnövő Zene karácsonykor című tétellel, ami tulajdonképpen az előzővel egyetlen egységet alkot, mégis jól elkülöníthető zeneileg, ugyanis instrumentális, halk lágy dallamokkal dolgozik, harangzúgás is megjelenik benne és a végén az egy szál zongora a mára már unalomig ismert, de akkor még egyáltalán nem elcsépelt karácsonyi slágert játssza (amiből a Hát boldog karácsonyt! lett a rendszerváltás után Malek Andrea és Kulka János feldolgozásában). Összességében véve a lemez újszerű hangot üt meg az akkori karácsonyi zenei palettán, ezért kelthetett feltűnést, a vallási megközelítésű darabok pedig az akkorra megnyomorított egyházak és hívek nagy örömére szolgáltak. Az pedig, hogy ebből a zenei anyagból egy komplett televíziós műsor lehetett, nagyban köszönhető a stratégiai képességéről is ismert Koltay Gábor rendezőnek.

Rockerek karácsonya

Szintén 1985-ben jelent meg Varga Miklós Európa című lemezén a Három királyok című dal, amely rögtön a nyitószámot követi. A feszes ritmizációjú, billentyű uralta versszakok után a szintetizátor kissé ellágyítja a dalt, amely úgyszintén a klasszikus bibliai történetről szól. Varga Miklós ekkorra már nemcsak a P. Boxon, a P. S. Banden és a Safarin volt túl, hanem bezsebelte az István, a király dicsőségéből teljesen jogosan ráeső részt, illetve már eljátszotta a címszerepet a János, a vitéz című zenés mesejátékban is. Érdekes és valószínűleg egyáltalán nem véletlen módon a már fent említett Betlehemi királyok nagylemezzel egy időben jött létre ez a rockberkekben az átlagosnál hosszabb, több mint ötperces szám is, ami a középrészben megfelelő módon pianóba vált át, s ebből a végén zenei értelemben olyan magas fokú örömujjongásban tör ki – többszólamú, kristálytisztán szóló vokállal, magas falzetthangokban megnyilvánuló szólóénekkel, többek között Muck Ferenc szaxofonjátékával tűzdelve –, ami hangulatát illetően bármelyik amerikai protestáns kórusnak dicséretére válna.

[embed]https://www.youtube.com/watch?v=zg3rODW5jLc[/embed]

Ugyancsak a rockzenei szcéna szülötte, de mégis teljesen más hangvételű – az eredeti szerzeményben még billentyű sincs – a P. Mobil 1998-as Kutyából szalonna című lemezén szereplő Ne engedd elmenni a mamát című tétele, amely az ilyenkor szokásos karácsonyi édeskés hangulat (terített asztal, csillogó poharak, a házba bejövő kutya, a csengettyűszó várása) mellé vegyít egy kis szomorúságot is, nevezetesen, hogy a szöveg szerint a papa már nincs velük, és a mama is haldoklik. Ezért kéri az énekes – aki eredetileg Deák Bill Gyula lett volna, aztán némi nézeteltérések után Rudán Joe csatlakozott a csapathoz – mintegy fohászkodva Istenhez, hogy ne engedje legalább karácsonykor meghalni a mamát, és egy napra még a papát is hozza vissza, ami persze teljességgel teljesíthetetlen (felületes hallgató akár még a csonka családok újbóli összekovácsolásának vágyaként is értelmezheti a dalt). A karácsonyhoz szokatlan témaválasztás bluesos hangvétellel jár, ami nem véletlen, hiszen ezen a lemezen Póka Egon útmutatásai nyomtak a legtöbbet a latban a hangszerelést illetően. A közepesen lassú tempójú dalt ugyanakkor nagyon könnyen megjegyezhetőre írták meg, és a gitárszóló is maximálisan illeszkedik a darabba. Érdekesség, hogy ekkor két gitárosa is volt a zenekarnak, az 1980-tól a fedélzeten lévő Sárvári Vilmoson kívül a zenészdinasztiából származó ifjabb Tornóczky Ferenc is megcsillogtatta tudását.

A maga sajátos módján Hobo is megemlékezett a karácsonyról több alkalommal is. Még a rendszerváltás előtt, 1987-ben – annak ellenére, hogy ezt megelőzően hét évvel korábban még az állambiztonság szoros felügyelete alatt tartották őket, és a hatalom minden erejével azon volt, hogy kettejük párosa sehol ne léphessen fel – kiadhatott egy lemezt Allen Ginsberggel, stílszerűen Üvöltés címmel. Ennek tudatában különösen találóan hangzik a Jöjj vissza, karácsony! című dalban az a két sor, hogy „Mondd meg poloska úrnak / Jobb, ha a hallban marad”, egyúttal csodálkoznivaló, hogy ezt az MHV lehallgató bizottsága, ami a házi cenzúra szerepét töltötte be az ekkor már nem is létező sanzonbizottság helyett, illetve után, engedte felvenni. Ennek a nótának természetesen megvolt már a maga előzménye az amerikai művész életművében. A Budapesten rögzített zeneműben gyermekkórus és fúvósok egyszerre támasztják alá azt a kérést az ünneptől, hogy tisztítsa meg az emberek életét. „Miszter Mikulás” és a történelmi rénszarvas is feltűnik, miközben a cenzúra újbóli slendriánságán csodálkozhatunk, amikor azt hallgatjuk, hogy „Ne szedj túl vad szereket!”. Mindenesetre New York fizikai és lelki szennyezettsége tűnik szemünk elé, és ha fontolóra vesszük, hogy ezáltal az átkos imperializmust kritizálták, megérthetjük, miért engedte mégis a hatalom ezt a számot kiadni. A Hobo Blues Band aztán a rendszerváltás után is előrukkolt egy szintén nem hagyományos karácsonyi számmal a Férfibánat című 1992-es lemezén. Az erősebb nem nőkkel kapcsolatos összes keservét tematikusan összegyűjtő albumon – ami Hobo pályáján nem tartozik a kiugróan sikeres lemezek közé, pedig van rajta néhány könnyen énekelhető szám – rögtön a második darab a Karácsonyi üdvözlet, aminek négyperces időtartamából kettő az elején azzal telik el, hogy az akusztikus gitár monoton módon ismételget egy primitív akkordsort, és arra a másik gitár bluesos szólót játszik, majd a suttogós Hobo is hallatja a hangját, pianoban kántálva. A dal arról szól, hogy egy férfi minden évben kap egy nőtől képeslapot karácsonyra, amelyben megvádolja azzal, hogy áltatta a szerelmével, pedig a férfi „otthont nem, csak menedéket kért” tőle. Miután a félreértésen alapuló „kapcsolatból” kilépett az ember, megátkozta a hölgy, és azóta is folyamatosan emlékezteti valós vagy vélt ígéreteire minden karácsonykor azzal a képeslapra írt két szóval, hogy „bűnös vagy” (pedig férfi ágyában már más nő alszik a dal szerint). Ezt a végén jó párszor elismételgeti Hobo, ami még erőteljesebbé teszi a zene egyszerűségét, és persze hangsúlyozza, hogy ez mennyire kellemetlen a címzettnek.

Fenyő nélkül nincs karácsony

Való igaz, immáron hagyománnyá vált, hogy Fenyő Miklós minden évben megrendezi szokásos karácsonyi buliját a humoros és találó Fenyő nélkül nincs karácsony szlogennel, amire idén csak a koronavírus-járvány miatt nem kerül sor. A szlogennek alapot adó vérpezsdítő rock and roll szám a 2004-es Mr. Rock and roll című szólólemezén szerepel és egy év történéseit mondja el, januártól karácsonyig. Igazából ez inkább egy udvarlós nóta, ahogy a fiú csapja a szelet a lánynak, a tőle már szinte megszokott szövegbeli poénokkal fűszerezve („Fenyő vagyok, de nem fából / Ne dobj ki újévkor, se máskor!”, „Akár hó volt, hó nem volt”, „Szeptember, lesz még love me tender”), de hogy mi lesz a történet vége, az még a dal végére sem derül ki. A részben Fenyő Miklós egykori zenésztársaiból álló társaságnak, a Dolly Rollnak a Karácsonyi képeslap című száma 1987-ben jelent meg a Játék az élet című lemezükön, ami igazi sláger lett, a „Szemedben ég a gyertyafény, gondolj rám karácsony ünnepén” sorokat előszeretettel idézték különböző reklámokban, és persze a koncerteken a fiatalok körében is nagy sikert aratott. A refrén háromnegyedes megoldásával kicsit még rendhagyóvá is teszi a számot, ahogy az is, hogy ebben a dalban mindenki énekel, aki csak teheti a zenekarból.

Katona Klári is letette névjegyét a Legyen ünnep című számával az 1986-os Éjszakai üzenet című nagylemezén (rajta olyan nagy sikerű szerzeményekkel, mint a Mama, a Mint a filmeken vagy a Nagy találkozás). A Presser Gábor–Sztevanovity Dusán szerzőpáros által jegyzett dalban egy szál zongorával kísérik az énekesnőt, aki a legmesszebbre menően megcsillogtatja énektudását, a szám szépen felépített dinamikáját felhasználva. Egy kicsit az evilági élet hiábavalósága is szerepel benne („Egyszer belöktek minket egy ajtón, s majd kilöknek / S közben mi tűrünk mindent olyan rendületlenül”), de a lényeg a hiány megéneklése, az, hogy a felnőtt embereknek a gyermekeiken kívül van, aki a szeretet ünnepén még hiányzik. Speciális módon itt a szöveg arra enged következtetni, hogy nem egy haláleset, hanem egy szükségszerű szakítás okozza ezt a hiányérzetet. Jóval közhelyesebb, bár itt is megjelennek szőr mentén a szeretteiktől távollévők a Malek Andrea–Kulka János páros által előadott Hát boldog karácsonyt! című dalban, amit egy 1992-es televíziós karácsonyi műsorból is ismerhetünk, s ami John Lennon Merry Christmas (War Is Over) című dalának feldolgozása.

Jóval bohókásabb az Animal Cannibals Csak karácsony című nótája, ami a versszakokban a rap, a refrénben a fúvósokkal tűzdelt slágerzene eszközeivel villantja fel az 1999-es Megamiksz című lemezükön (de a 2002-es Mindent lehet című lemezükön is megtalálható) a karácsony adta örömöket, amikor „csingilingi csengő cseng a faágon”, illetve „hull a pelyhes és csendes az éj, ez az év is lassacskán véget ér”. A konzumidiotizmus is kap egy pofont tőlük, amikor a nagy tülekedés eredményeképp „meglepetés lapul minden papírszatyorban”, és végül még a karácsonyfát is sikerült az utolsó nap megvenni, hiszen „ez nem katasztrófa, csak karácsony” és néhány taktus erejéig még a Mennyből az angyal is felhangzik. A Bon-Bon Az első karácsony című számával a friss szerelmes- vagy házaspárok először együtt eltöltött karácsonyát örökíti meg az 1995-ös Kapaszkodj meg! című, úgyszintén első albumukon. A Szolnoki Péter–Török Tamás alkotta csapat igazi romantikus otthonteremtést és meghitt együvé tartozást varázsol elénk, amellyel egészen biztosan nagyon sok hasonló élethelyzetben lévő fiatalt vagy akár idősebb párokat is meg tudott szólítani. Egy a refrént egyedül játszó zongorával indít a nóta, majd Szolnoki Péter hangján megjelenik a kissé giccses, hóba szívet rajzoló szerelmes férfi motívuma, aki azt is énekli, hogy „És most az ajándék mi egymásnak leszünk”. A kettesben eltöltött séta a hóban valóban szívet melengető gondolat, de azért ilyenkor felsejlik az emberben, hogy valóban az-e a legfontosabb programja egy frissen megismerkedett párnak, hogy szenteste róják a havas parkot. Aztán „csengettyűszóra nyílik egy ajtó” és a varázslat nyilván odabent is folytatódik, csak arról már nem szól a dal, azt nekünk kell hozzáképzelni. De ez nem is olyan nehéz, hiszen karácsonykor az ember fantáziája úgyis kicsit élénkebb, mint hétköznap.