Nyugtalanító, talányos Türelem

A Versum-könyvek sorozatban nemrégiben megjelent Tor Ulven Türelem című kötete.

2021. 01. 12. 7:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Amint arra Anemari Neple a doktori disszertációjában rámutat: e versek befogadása során az olvasó elérheti a nyelv és a gondolat kifejezési lehetőségeinek legtávolabbi vidékét, hiszen Ulven költészete végső soron a megismerés határait feszegeti.

És ha már a nyelv: a Türelem szerkesztője és fordítója, Vajna Ádám – már említett utószavában – rámutat: a cím magyar változatából „elvész egy fontos jelentéstöbblet. A norvég eredetit ugyanis szó szerint »A türelmes«-nek kellene fordítani, viszont a »det« névmás használata azt implikálja, hogy ami türelmes, az nem egy személy, hanem egy meghatározatlan valami. Ahogy Ulven fogalmaz […]: a »kövek, a sírkövek a türelmesek. Nem a gyászmenet.«”

Így vagy úgy, Ulven költeményeinek hangulata rátelepszik az olvasóra, és nem távozik tőle egykönnyen.

„Állnak / és várnak. // Fejük / kigörgetve / a napfogyatkozásokból. // Csuklyás / köpenyben, / belső szervek nélkül. // Állnak és várnak. // Arra, / hogy / szétmállasz”, fogalmaz a két kelta kőszoborról szóló versében. Másutt pedig ezt tárja elénk: „A mocsarak vaskori királya / évről évre kicsit jobban // kinyújtja a nyakát. / A vándormadár vékonyságú / erővonalak // visszatérnek / a naphoz. // De a moha alatt / sírgödörnyi trón. // Nyugodni // és uralkodni.”

És vajon hogyan hatnak ránk e pár szóból álló művek?

„Nevetnek // rajtunk, / mikor kiássuk őket.”

„Kaparászik / a felismerhetetlen // az ajtókon. / A tányéron. Lakmározik.”

A Türelem voltaképpen olyan túrára visz, amelyet az olvasó a szilárd kapaszkodók (a kézenfekvő jelentés, a könnyen detektálható alkotói üzenet) hiányában eleinte kevéssé kényelmesnek talál majd. Ám minél több időt tölt e hol felzaklató, hol lehangoló – szorongás szabdalta, borúlátástól nehézzé tett – terepen, annál inkább rálel a maga ösvényeire. Úgyhogy fokozatosan kinyílik körülötte a táj, végül rabul ejti e sajátságos, máshoz nehezen hasonlítható költői világ. Rálel a fundamentumaira, megtapasztalja komor, nyugtalanító szépségét, élete megszokott kulisszái közé visszatérve pedig azon kapja magát, hogy gyakran gondol rá.

Vagyis az út, amelyre kezdetben oly nehezen szánta rá magát, utóbb élete egyik legemlékezetesebbjének bizonyulhat!

Tor Ulven: Türelem. 21. század kiadó, Budapest, 2020.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.