Látta már Apponyi Albert grófot Don Quijote de la Mancha lovagjaként?

A Maskarában című tárlat a Magyar Nemzeti Múzeum történeti fényképtárának portrégyűjteményéből ad ízelítőt. Az ismert nemesek és polgárok fotográfiáiról érdekes háttértörténeteket tudhatunk meg, miközben egyebek mellett az is kiderül, kikről készült politikai karikatúra. A kiállítás virtuálisan már megnézhető, vasárnaptól pedig a Múzeumkert kerítésén is láthatjuk.

Izabella hercegnő és gyermekei Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum

Kilenc kép, kilenc történet mesél a múltról, s repíti vissza a XIX–XX. századba a látogatót a Magyar Nemzeti Múzeum Maskarában című tárlatán. Abban a korban járunk, amikor még nemcsak a farsangi mulatságok idején öltöztek jelmezbe a nemesek és a polgárok, hanem más alkalmakkor is. Például bálokon, magán-összejöveteleken, gyermekzsúrokon gyakran mutattak be élőképeket, amelyeken történelmi alakok, híres színdarabok szereplői vagy elképzelt figurák, ismert festmények alakjai elevenedtek meg. A divatos jelmezes mulatságok olykor politikai tartalommal telítődtek, olykor jótékonysági célokat szolgáltak, máskor csak az önfeledt szórakozás alkalmai voltak.

Lengyel Beatrix és Baji Etelka kurátorok mintegy negyvenezer fotográfia közül válogatták ki azt a kilencet, amelyet a kiállítás bemutat. Az első fényképen Izabella főhercegnőt és gyermekeit látjuk egy színielőadás szereplőiként. Mint a leírásból kiderül, pazar pozsonyi udvarukban számos híresség megfordult.

Izabella hercegnő és gyermekei egy színielőadás szereplőiként
Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum

Sokszor csendült fel házimuzsika, és a jelmezes, beöltözős színpadi játékoknak, báloknak a családtagok, rokonok, valamint a vendégek is részesei, szereplői voltak. Izabella főhercegnő pedig fényképezni is megtanult. Mivel családjának több tagja is bátran fogta kezébe a kamerát, így együtt örökítették meg hétköznapjaikat és ünnepeiket. Ám a kiemelt eseményekhez sokszor hivatásos fotográfust hívtak, akár Bécsből is. Az 1895 körüli fotográfiát Josef Székely bécsi fotográfus készítette róluk.

Türr Istvánnét mint leláncolt Hungáriát díszes-láncos ruhában örökítette meg a híres párizsi fényképész, Disderi egy jelmezes összejövetelen az 1860-as években. Ám a fotográfiák között felfedezhetjük Apponyi Albert grófot is fiatal korában. Az első világháborút lezáró béketárgyalások magyar delegációja vezetőjének jellegzetes, hórihorgas alakját elsősorban időskori fényképeiről ismerjük. Fiatalkori fotográfiái közül különösen érdekes ez a felvétel, amelyen az ifjú gróf Don Quijote de la Mancha lovagként látható. Cervantes halhatatlan regényhősének jelmezét egy jótékonysági bál alkalmából öltötte magára, amelyet a Műcsarnok javára rendezett a Képzőművészeti Társulat.

Türr Istvánné mint a leláncolt Hungária
Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum

A bálra bizalmas barátja, Bernáth Dezső, később országgyűlési képviselő kísérte el, aki Sancho Panza jelmezében jelent meg. A korabeli tudósítás szerint nagy sikert arattak, s politikai karikatúra is készült róluk. Megtaláljuk a fényképek között az ifjú Teleki Pál grófot. A leírás szerint talán ő a legismertebb a két világháború közötti magyar miniszterelnökök közül. A konzervatív, antiliberális, ugyanakkor a szociális reformok iránt elkötelezett politikus, aki önmagát inkább tudósnak tartotta. A trianoni határok revíziójának legfontosabb ideológusa, tiszteletbeli főcserkész, a bálok egyik legkiválóbb táncosa volt, illetve szenvedélyes könyvgyűjtő. A fiatal, kosztümös estélyre öltözött tizenéves grófot a Strelisky műteremben örökítették meg 1890 körül.

Botticelli Minervájaként láthatjuk Széchenyiné Erdődy Hanna grófnőt, aki a legnagyobb magyarhoz méltón támogatta a Magyar Tudományos Akadémiát, segítette erdészeti kiadványok megjelentetését, és tevékeny részt vállalt a főúri társaság jótékonysági rendezvényein is. A képen a Műbarátok Körének a művészek nyugdíjalapja javára rendezett jótékonysági estélyén látható 1900-ban. Díszes, Mátyás király korabeli jelmezt visel Andrássy Gyula gróf fia, Andrássy Tivadar gróf az 1902-ben megrendezett nagyszabású lovasjátékokon, míg az utolsó fotográfián Giacomo Puccini Bohémélet című operája főszereplőjének, Miminek a jelmezébe bújt Apponyi Geraldine grófnő. Az 1934. évi jótékonysági operabálon Geraldine partnere Echerolles Sándor volt, aki Rodolfo szerepét alakította. A korabeli kritika szerint „a grófnő bájosan, finoman, kedves közvetlenséggel játssza meg a varrólányt”. Az ekkor készült fénykép érdekessége, hogy csak évekkel később, 1938-ban kapott sajtónyilvánosságot, amikor Apponyi Geraldine grófnő I. Zogu albán uralkodó jegyese lett.

Széchenyiné Erdődy Hanna grófnő Boticelli Minervájának jelmezében
Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum

A fotókiállítás virtuálisan már megtekinthető, de a Múzeumkert kerítésén is látható lesz. Vasárnap 15 órakor tartják a megnyitót, amelyet utcai tárlatvezetés követ.