A film cselekményét főbb vonalakban az is ismerheti, aki sosem látta: a nehézsúlyú amerikai bokszvilágbajnok, az Olasz Csődörként is emlegetett Rocky Balboa (Sylvester Stallone) éppen fellélegezhetne, mert nincsen kihívó a láthatáron, amikor váratlanul az Egyesült Államokba érkezik a Szovjetunió amatőr öklözője és olimpiai bajnoka, Ivan Drago (Dolph Lundgren). És a Szibériai Expressz jelzi: szívesen vívna egy tét nélküli, barátságos meccset az amerikai sporttársával.
A felkérést Rocky korábbi ellenfele és jelenlegi barátja, Apollo Creed fogadja el, hogy ötévnyi kihagyás után visszatérhessen a ringbe. A meccs azonban nem várt fordulatot vesz: bár Rockyban felötlik, hogy barátja nevében bedobja a törölközőt, elkésik: Apollo életét veszti Drago megsemmisítő erejű ütései következtében.
Az Olasz Csődör ezek után már nem térhet ki a kihívás elől. Noha elsősorban személyes okok miatt megy bele, a háttérben ott munkálnak az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között fennálló katonai és politikai ellentétek is (elvégre a film a nyolcvanas évek közepén, a kétpólusú világrend fennállásának vége felé készült).
A harmincmillió dollárból forgatott Rocky IV. összesen háromszázmillió dolláros bevételt ért el, és így a sorozat legjövedelmezőbb epizódjává vált. Az arányokat tekintve az első rész mutatói kedvezőbbek ugyan – az alig egymillió dollárból készült nyitó epizód száztizenhét milliót bokszolt össze –, de a bevétel végösszege alapján a negyedik részt illeti a bajnoki cím.

Mindemellett talán ez a legnépszerűbb epizód is. Ebben hallható Apollo gyakran idézett monológja arról, hogyan hat a harcosra, ha nincs megvívandó csata, ebben látható a sorozat egyik legemlékezetesebb – csaknem tízperces – edzésmontázsa, és ebben a részben lép színre a széria legnagyobb hatású antagonistája. A film ma már nem annyira a hidegháborús szembenállás sport általi – valljuk be: kissé naiv – leképezése miatt hat, sokkal inkább Drago, a félelmetesen hatékony, kíméletlen izomkolosszus karaktere miatt.