Szenvedélyes dallamok a Margitsziget égboltja alatt

Izgalmas zenei és vizuális utazásra invitálja az operakedvelőket a Margitszigeti Szabadtéri Színház. Aki ugyanis július 23-án este kilátogat a Margitszigetre, különleges és látványos gálaesten vehet részt. Giuseppe Verdinek, a szenvedélyes operák mesterének legismertebb dallamai csendülnek fel.

Giuseppe Verdi Fotó: Margitszigeti Színház

Az idén 120 éve elhunyt Giuseppe Verdire emlékezik a „Viva Verdi!” Éljen Verdi, a szenvedélyes operák mestere! című gálán a Margitszigeti Szabadtéri Színház. A vizuálisan kísért zenei nagyutazás Pármától a Margitszigetig, az 1800-as évektől máig tart – áll a színház közleményében. Mint írják, a zeneszerző olyan közvetlenséggel és kifejező erővel fogalmazta meg a zene nyelvén az alapvető emberi érzelmeket: a szerelmet, a gyűlöletet, a féltékenységet, a vágyat, a hűséget, a hazaszeretetet, hogy ma is a közönség egyik legnépszerűbb komponistája, így nem véletlen, hogy mintegy harminc operájából tucatnyinál több szerepel az operaházak repertoárján. Nélküle ma nincs operajátszás és operaház.

Giuseppe Verdi nélkül ma nincs operajátszás és operaház
Fotó: Margitszigeti Színház

Noha gyerekkoráról keveset tudunk, tehetsége korán megmutatkozott, tizenkét évesen már a helyi templom orgonistája volt. Tizennyolc évesen pedig a milánói konzervatóriumba felvételizett, a vizsga azonban nem sikerült, ezért magánúton tanult tovább. Hamarosan karmesterként és zenei mindenesként ismertségre és elismertségre tett szert a városban. Első operája, az Oberto ugyan sikeres lett a Scalában, de második premierje, egy vígopera teljes kudarcnak bizonyult. Ez a bukás mégis fontos és hasznos esemény volt a zeneszerző pályáján: meggyőzte arról, hogy a könnyed bohóságok helyett a mély mondanivalóra kell helyeznie a hangsúlyt. 1842-ben megírta a Nabuccót. A függetlenségéért harcoló Itáliában a közönség érezte, hogy a mű többről szól, mint egy bibliai téma feldolgozásáról. Az ezt követő, a politikai párhuzamokra szintén építő Ernani, az Attila vagy a Luisa Miller megszilárdította népszerűségét, így Róma, Milánó, Nápoly, Velence és Firenze operaházainak rendszeres szerzője lett. A világhírnevet a Rigoletto hozta el számára 1851-ben, ám a velencei cenzor a kicsapongó király ábrázolása miatt nem engedte bemutatni. Ezután azok az operák következtek, amelyek mára rajongott művek és az operaházak törzsrepertoárját jelentik. De ki gondolná, hogy a Traviata, A trubadúr vagy a Don Carlos ősbemutatóiról fennmaradt korabeli írások nem a dicséret vagy a rajongás hangján szóltak? Verdi viszont nem adta fel, átdolgozta a darabokat, s ezek a változatok tovább növelték népszerűségét hazájában és Európa-szerte.

Verdi zsenialitásának ad teret a gála – a hozzáillő romantikus környezetben és látvánnyal – a Margitsziget tündérkertjében, s európai útját kísérhetjük végig: Pármától a „Viva Verdi” korszakig, az 1848-as forradalmakig, La Fenicétől Szent Pétervárig, Milánótól Rómáig. Áriái, duettjei, kórusai és zenedrámáinak esszenciáját sűrítő nyitányai mentén kalauzolja a közönséget az érzelmektől és szenvedélyektől a képzelet birodalmába. Az esten felcsendülnek többek között a Don Carlos, a Traviata, a Rigoletto, a Szicíliai vecsernye, az Attila, A haramiák, Az álarcosbál, a Nabucco, az Ernani, a Luisa Miller és az Aida dallamai is Antonio Chacón Cruz, Maria Grazia Schiavo, Kálmándy Mihály, valamint a Magyar Állami Operaház majdnem száztagú kórusa és zenekara közreműködésével, Kocsár Balázs vezényletével.

Jegyek a Margitszigeti Színház honlapján vásárolhatók.