Regényeket filmre vinni kétélű kard. Bár borítékolható az olvasótábor érdeklődése, ha az adaptáció túlzottan eltér az alapanyagtól, nem tartja magát még a hangulathoz sem, akkor könnyen csalódást okozhat. Deborah Harkness Mindenszentek című trilógiája komoly rajongótáborral rendelkezik, de a brit Sky feldolgozásának két évvel ezelőtti sikere még a készítőket is meglepte. Teresa Palmer és Matthew Goode kettőse azonban olyan megnyerő párost alkottak a képernyőn, hogy a Sky rögtön megrendelte a második és a harmadik évadot is. A pandémia és Palmer terhessége ugyanakkor hátráltatta a forgatást, így a rajongótábornak a megszokottnál tovább kellett várnia a folytatásra, ami nem sikerült rosszra, ám elmarad az első évad kiugró teljesítménytől. (Az előzetes hírek szerint a most forgó, harmadik évad nem fog csalódást okozni.)
Az első évad sikere a főszereplőpáros kémiáján túl annak volt köszönhető, hogy a sorozat megfelelt az urban fantasy klisészerű, kötelező elemeinek, tehát volt benne történelmi helyszíneken játszódó titokzatos nyomozás, szerelmi szállal vegyített véres harc, és emellett modern természetfeletti lényeket mutatott be. A brit sajtó rögtön a „felnőtteknek szóló Alkonyatként” emlegette a szériát, mivel a csillogó vámpírok helyett szereplői tudósok és kutatók, akik saját létkérdéseikre szeretnének választ találni. Így a genetika, a történelem, a filozófia és a kultúrtörténet a szerves részét képezte a sorozatnak.
A második évad gyerekbetegsége éppen az, hogy ezt az okos, modern megközelítést a készítők kénytelenek voltak átformálni, mivel Harkness második regénye az Erzsébet-kori Angliában játszódik, amelybe a jelenkori üldözés elől menekül a két főhős. Egy fantasyban normális, hogy a boszorkányok varázsolnak, a vámpírok pedig nullás vértasakot tartanak a hűtőben, a tudós megközelítés miatt az első évadban a néző elhitte, hogy ezek a különleges lények valóban köztünk él(het)nek. A második évadban a modern eszközök kényszerűen elvesznek az egyetemi körítésből. Diana (Palmer) mint történész és alkímiakutató boldogan sétál a Tudor-kori Temze-parton, nézi a nagy londoni tűzvész előtti Szent Pál katedrálist, vagy vesz részt alkímiai kísérletekben, a hangsúly a boszorkánnyá válására, ezáltal a fantasy elemekre tevődik át. Matthew Clairmont (Goode) sem zseniális biokémikus többé, hanem William Cecil (Adrian Rawlins) katolikusokat gyilkoló ügynöke.
