„Miután minket már római királlyá megválasztottak és az első római király koronát Aachenben fejünkre tettük volt, és azután nem régiben a szent római birodalom választófejedelmeinek tanácsára, a császári legfőbb méltóság megszerzése végett, Lombardia területére kiszállván, Milánóban a római birodalom második királyi koronáját megkaptuk, majd meg Róma városába mentünk s ott szentséges urunknak a pápának, negyedik Jenő úrnak kezéből a szokott ünnepélyességgel császári jelvényeinket átvettük, azután pedig Olaszország és Németország némely vidékeit bejárván, a római szentegyháznak és birodalmunknak eközben elénkbe került ügyeit óhajtásunk szerint elintézvén, ezektől megszabadulva, végre az időközben királyi jelenlétünktől megfosztott és a jogsértések meg erőszakos kártételek miatt állapotában s a béke meg nyugalom gyönyöreiben megzavart kedves Magyarországunkba visszatérve, első személyes lakásunkat e Pozsony városunkban berendeztük és a felségünk köré sereglett híveinkkel, tudniillik ez országunk főpapjaival és báróival együttesen országunk egyes vármegyéiből a nemeseket bizonyos gyűlésre egybehívattuk: Végre egybegyülekezésük után, az egész ország testét a távollevők teljes hatalmával képviselő eme főpapjainknak, báróinknak és országunk nemeseinek egyértelmű óhajára, tanácsára, közös megegyezéssel és beleegyezésükkel elhatároztuk […] hogy a kellő, rendezett és egyenlő igazságszolgáltatás érdekében […] megtartandó […] törvényeket hozzuk […] és állapítsuk meg.”