A színházi világnap alkalmából Magyar Elektra

A színházi világnapot online ünnepli a Térszínház. Szombaton 15 órától látható Bornemisza Magyar Elektrája.

Munkatársunktól
2021. 03. 25. 8:45
Elektra: Papp Annamária, Oresztész: Kovács István Ákos, Mester: Téglás Márton Fotó: Ripka Dániel
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az idei színházi világnapot online bemutatóval ünnepli a Térszínház. Szombaton 15 és 18 órakor online közvetíti Bornemisza Péter Magyar Elektra című tragédiáját az együttes honlapján. „Bornemisza Péter az ő víg kedvében… A víg nem csupán azt jelenti, hogy mulatságos, jókedvű, derűs, hanem azt is, hogy vigasztaló. A vigasztalást a reformáció kezdetének ötszázadik évében a hitünket szolgáló reformátoroktól kapjuk. Ezért tűztük műsorra a Magyar Elektrát” – áll az ajánlójukban.

A Magyar Elektra Bornemisza Péter magyar nyelvű Electra-átdolgozása, 1558-ban jelent meg Bécsben. A szerző a Bécsben élő magyar nemesek kérésére írta meg a drámát, akik elő is kívánták adni. Az irodalomtörténet bebizonyította, hogy Bornemisza nem egy latin nyelvű fordításból, hanem az eredeti görög nyelvű tragédiából készítette el a magyar Electrát, ami nem is annyira fordítás, inkább a szophoklészi tragédia átdolgozása, amennyiben szerzője jelentősen átformálta a drámát. A ma már nehezen érthető nyelvű mű több átiratot is megélt. Móricz Zsigmond 1929-ben írta át, a mű jelenlegi címét is neki köszönhetjük. 2000 után többnyire Háy János vagy Németh Ákos átiratait játsszák.

Bucz Hunor, a Térszínház igazgató-rendezője így vélekedik a mű máig ható mondanivalójáról: „Bornemisza Péter prédikátor, költő, író, könyvnyomtató a 16. században élt, amikor is megszűnt a magyar államiság, de megszületett a magyar Biblia-fordítás, de megszületett a magyar irodalmi nyelv, de megszületett az a magyar értelmiség, amely a felszabdalt országrészektől függetlenül az egész magyarságban gondolkodott, értük írt és harcolt, életét sem kímélve. Ez az a század, amelyik rádöbbent bennünket arra, hogy legfontosabb örökségünk, önazonosságunk legfőbb bizonyossága és hite: a magyar nyelv.”

Elektra: Papp Annamária, Oresztész: Kovács István Ákos, Mester: Téglás Márton
Fotó: Ripka Dániel

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.