A Magyar Nemzeti Múzeum telke, illetve kertje az elmúlt két és fél évszázadban meghatározó szerepet játszott az ország történelmében, valamint az itt élők, erre járók életében. Elég meglepő, de 2019-ig mégsem jelent meg önálló könyv róla. A Múzeumkerti kalauz tematikusan mutatja be és összegzi a Múzeumkert történetét és részletesen ismerteti az itt látható szobrokat is. A szerző másfél évtizedes kutatási eredményeit összefoglaló kiadványt több mint kétszáz kép színesíti, amelyek többsége ebben a kötetben jelent meg először.
Kötelező olvasmány mindenkinek, aki valaha megfordult ebben a történelmi parkban, amely forradalmak, ünnepségek, fesztiválok, koncertek helyszíne és ahol időről időre ezrek rótták le nemzeti nagyjaink koporsója előtt tiszteletüket. A Múzeumkert fordulatos története során történt itt kivégzés, tüntetés, világháborús ütközet, előfordult, hogy itt toboroztak vagy táboroztattak katonákat, viszontagságos időkben pedig temetőként biztosított, ha nem is örök, de ideiglenes nyugalmat az elhunytaknak.
Görgei Artúr a magyar történelem egyik legvitatottabb alakja, az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc méltánytalanul háttérbe szorított, igaztalanul megvádolt hadvezére, akinek személye, sorsa nem választható el 1848 emlékezetétől, a magyar függetlenség kérdésétől, nemzeti identitásunk meghatározó elemeitől. A Magyar Nemzeti Múzeum 2019-ben történeti kiállítással emlékezett meg a tábornokról. A kiállítás kísérő kiadványaként jelent meg Az ismeretlen Görgei című könyv, amely katalógus, s egyben tanulmánykötet is.
A katalógus tartalmazza a tárlaton bemutatott tárgyak, dokumentumok képét, leírását. A szép kiállítású kiadvány minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy Görgei Artúr a nemzeti panteonban az őt megillető helyre kerüljön.
Kik voltak 1848 márciusában a pesti forradalom hősei? Honnan jöttek, és hová tartottak? Mi volt történelmi szerepük a nevezetes március 15-én s később a forradalom és szabadságharc eseményeiben? Kit jegyez a magyar művelődéstörténet költőként, íróként, zenészként, jogászként, történészként vagy politikusként, melyikőjük futott be – esetleg meg sem érdemelt – fényes karriert, s melyikük nagyságát nem ismerte el saját kora és az utókor? Ezekre a kérdésekre kaphat választ az olvasó A márciusi ifjak életútja című, 2000-ben kiadott kötetben.
