Öröklétté jegecesedett történelem

A Székelyudvarhelyen élő, de Marosvásárhelyen született szerző, Puskás István egészen különleges könyvet jelentetett meg Száz címmel. A kötetben száz, nagyjából egyforma terjedelmű írás (novella? regényfejezet?) kapott helyet, amelyek egytől egyig önmagukban is megállják a helyüket, de hol lazább asszociációs láncok, hol szorosabb összefüggésfolyamok mentén regénnyé (sőt több regénnyé) is összeállnak.

Murányi János kisesszé mélységű és minőségű hátlapszövege sok támpontot ad az olvasáshoz, és segít megérteni a technikai fogásokat is, amelyeket a történelem és az irodalom területein egyaránt magabiztosan mozgó szerző alkalmaz könyve megírása során. Mindehhez képest feltűnő lehet még a néhol bombasztikusnak ható, néhol valóban drámai erőt képviselő szerkesztésmód, melynek értelmében az adott szövegrész utolsó bekezdése mindig elkülönül a szöveg többi részétől – és ilyeneket tud: „A sarokban ülő, munkásnak öltözött puha kezű férfi, jegyzeteit kabátja alá dugva, szintén felállt.” Felkavaró, nehéz, szándékolt töredezettségében is erőteljes hatású, nagy regény született: egy valódi nagyregény.

Puskás István: Száz. DTP Stúdió Kiadó, Székelyudvarhely, 2021.