Verseiben név szerint és szövegszerűen is megidézte a magyar költészeti hagyomány klasszikus és modern alakjait: Petőfi Sándortól József Attiláig, Juhász Ferenctől Weöres Sándorig. Nyelvi világában csodálatosan megfért egymás mellett gyermekverseinek játékos könnyedsége, valamint a történelmi-társadalmi és az egyéni-személyes traumák zord költői eszközökkel való kifejezése. Ilyen „versbe öntött” személyes élménye volt édesapja világháború alatti halálának és kisgyermek testvére elvesztésének traumája.
„Gyere, fiam, menjünk el apánkhoz! / Te, a hadiárvagyöp, én, a hadiárvaföld. / Menjünk – füvekként araszolva, / vakondként a földet púpolva, / menjünk – sírokként hullámolva, / sírbarázdákként ringva, ringlódva, / új temetőként kiáradva, / ó-temetőként kiszáradva, / süppedt sírokként apályolva – // menjünk Donkanyar-apánkhoz, / Voronyezs-Donkanyar-apánkhoz, / Isonzó-Galícia-apánkhoz, / Világos-Temesvár-nagyapánkhoz / Ob-Jenyiszej-öregapánkhoz, / Volga–Káma-szüleapánkhoz, / vén-sír-Atlanti Óceán-apánkhoz” – olvashatjuk a Halotti beszéd című versében.
Szövegíróként Rossa Lászlóval és Tolcsvay Lászlóval is dolgozott. Előbbi zenéjével mutatták be A csodaszarvas című „szertartásjátékot” Novák Ferenc koreográfiájával és rendezésében, Varga Mátyás tervezte díszletek között a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán 1996-ban. Verseit szintetizátor alapú, elektronikus pop stílusban zenésítette meg a Bonanza Banzai egykori alapító tagjából, Hauber Zsoltból és a Kortársak volt frontemberéből, Kormos Zsoltból álló Le Prelude nevű formáció egyetlen, 1995-ben megjelent albumán. A róla elnevezett, idén tizennegyedik alkalommal kiosztott költői díjat a Magyar Írószövetség és Érd város önkormányzata alapította, s olyan – azóta már József Attila-díjjal is kitüntetett – alkotók kapták meg, mint például Falusi Márton, Iancu Laura és Zsille Gábor.
Mint monográfusa, Bakonyi István irodalomtörténész, a Kodolányi János Egyetem nyugalmazott főiskolai tanára írta róla: szövegeiben „megörökíti szűkebb hazája kisembereit, a szülőföld egyszerű embereit. Ezzel is ki tudja fejezni, hogy nagyon fontos számára, honnan jött, kitől kapott szellemi örökséget.” Ugyanő állapította meg Bella István történelmi és közéleti érzékenységéről, hogy „néhol romantikus, másutt hetykén huszadik századi vagy éppen bölcselkedő, bölcsen szemlélődő. Nem tartja távol magát a dolgoktól, de nem is hagyja magát sodródni általuk.”
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!