Aztán a néző azt is gondolja, hogy ez valamiféle vezeklés talán azért, mert egy pillanatra se szabad egy autóban hagyni egy kisgyermeket. De kiderül, hogy nem igazán erről van szó.
Ez a film ugyanis kultúrkörünk legfontosabb témájáról szól: a megbocsátásról.
Ha jobban belegondolunk, már a cím is arra utal, hogy itt egy keresztény filmet láthat a néző. Elég hamar kiderül, hogy tényleg erről van szó. Olivier a latin olivarius szóból származik, jelentése olajfát ültető. Aki olajfát ültet, az megbékél. A Dardenne fivérek A fiú című filmje a megbocsátásról szól. Így, hogy a lehető legnagyobb bűnt, a gyilkosságot kell megbocsátani, így még nagyobb súlya van a megbocsátásnak. Olivier lelki kálváriája az, hogy meg kell értenie a megérthetetlent, konkrétan azt, miért kellett apró gyermekének meghalnia. Amivel szembesül, az az, hogy nem valamiféle földöntúli gonoszságról van szó, hanem a véletlenek szerencsétlen összjátékáról. Ráadásul egy másik (egy évtizeddel) nagyobb gyermekről, akinek se anyja, se apja, aki azért lop, mert nem tudja, mit tegyen az életben, akinek nem tanítja senki az erkölcsi törvényeket, akivel nem apáskodik senki. Olivier viszont apáskodni akar, ezért felvértezi magát a legnagyobb keresztény erénnyel, a megbocsátás képességével. Az apáskodása révén pedig eljut a lelki pokolból a megváltásig.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!